Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 1. szám - „A KATEDRÁRÓL” - Sz. Nagy Gábor: „A politika nem a mi feladatunk”. A Szív politikai állásfoglalásai a koalíciós időszakban
A S\ív politikai állásfoglalásai a koalíciós időszakban 111 tos, mint a matematika, és a mindennapi élet tudása, hiszen az örök isteni igazságok is az élet részei, amelyek fontosak egy társadalom számára (például a Tízparancsolat törvényei). A szülők pártállástól függetlenül követelik a hitoktatást, és így a demokrácia, mint a népakarat kifejezője ellen való, hogy a hitoktatást megszüntessék. Kinek lehet ez mégis az érdeke? - teszi fel a kérdést a lap. A lap szerint a hitoktatás kötelezőségének a megszűnése oda vezet, hogy sok szülő számára kötelező lesz a gyereket nem engedni hitoktatásra. A demokráciában a szülő felelőssége sokkal nagyobb, mint a diktatúrában, hiszen szabadon dönthet, és nem a hatalom dönti el helyette, hogy mit tehet és mit nem, mi a helyes és mi nem.« a hitoktatás megtartása mellett a lap főként azt emelte ki, hogy a szülők, pártállástól, anyagi javaktól függetlenül, ragaszkodnak a hitoktatáshoz. Ugyanis, érvelt a lap, a magyar lélekben benne gyökeredzik a keresztény hit, amelyet nem lehet kiölni. A hitoktatás fontossága pedig ehhez tartozik. Igenis fontosak az isteni törvények, ezeket is tudni kell, hogy életképes, jóravaló társadalom épüljön fel. Ezeket a törvényeket nem lehet se fizikából, se történelemből, se irodalomból megtanulni. Ezért nem elég az erkölcstan.»1 A lap a hitoktatással kapcsolatban azzal is érvelt, hogy ez a katolikusoknak „joga és kötelessége”, ezért a hittan kérdésében „nincs szabadság”, hiszen Isten törvényeit megtartani, betartani „kötelesség, amely alól felmentés nincs”. Mindezek mellett a lap kiemelte azt a tényt is, hogy a magyar nép egyhangú követelése a kötelező hitoktatás. Márpedig a demokráciában a nép szava a döntő.51 Azonban nem csak a katolikus, hanem a református és az evangélikus egyház és a gyülekezeteik is tiltakoztak a fakultatív hitoktatás bevetése ellen, és mindent megtettek annak érdekében, hogy a tervezet ne valósulhasson meg.s2 A fakultatív hitoktatás végül nem került az országgyűlés elé, de ezzel nem értek véget a támadások. A kormány, és főként a kommunista párt, az egyházi iskolákat vette célkeresztbe.®3 Az iskolák államosításának terve, ahogy azt láthattuk, folyamatosan témát jelentett a közéletben. Az egyesületek 1946 tavaszi betiltása után a kommunista párt egyre élesebb hangon követelte az iskolák államosítását. Akkor azonban még semmi nem lett a tervekből. 1948 májusában azonban mindössze egy hónap alatt véghez vitték mindezt. A kommunista agitációs tevékenység folyamatosan támadta az egyházi iskolákat, ostorozva azok színvonalát. Az egyházi oldalról természetesen ennek ellenkezőjét igyekeztek bizonyítani. A Szív is igyekezett bizonyítani, hogy az egyházi oktatás fontos a szülőknek, és a katolikusok ragaszkodnak az iskoláikhoz, és bíznak „a magyar demokrácia többször tapasztalt józanságában”. Azzal érveltek, hogy az oktatás az egyház alapfeladata, és enélkül ezt a hivatását nem tudná betölteni. Ugyanakkor tisztában vannak azzal is, hogy sokan nem nézik jó szemmel az egyházi oktatást, de a katolikusok nem fogadhatják el a „materialista” nevelést. Erre akkor is biztositékot kérnek, „amennyiben alku * 51 * 53 « A hitoktatásról. In: A Szív, 1947. március 15.1. p. 5° Miért ragaszkodunk a kötelező hitoktatáshoz. In: A Szív, 1947. április 5. 5. p. 51 Lássunk világosan a hitoktatás kérdésében! In: A Szív, 1947. április 19. 3. p. s2 Protestánsok a hitoktatásról. In: A Szív, 1947. április 12. 3. p. 53 Szabó, 2000.33-35. p.
