Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)

2017 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kiss Lajos: Mágocsy Gáspár tutorságának útja és a református egyház térnyerése Alaghy János lutheránus várnagy Abaúj vármegyei birtokain

6 Egyháztörténeti Szemle XVIII/2 (2017) gálát alatt azonban a helvét és a lutheri irányzat között még nem történhe­tett meg az a szakadás, melyet Ribiny János a 18. században a tarcali zsina­tok időpontjával határozott meg.1» Mágocsy tornai főispáni tevékenysége alatt azonban olyan jeles prédikátorok szolgálták udvarát, mint Balogh Ferenc és Szegedi Gergely.* 20 Mindezek mellett pártfogolta unokaöccsét, Andrást is, aki az 1550-es évek második felében a wittenbergi egyetemen folytatta tanulmányait. Az iljú Mágocsy itt a helvét irányzat később olyan kiemelkedő képviselőivel ismerkedett meg, mint Szikszai Fabricius Deme­ter gyulai rektor öccsével, Balázzsal, Károlyi Gáspárral és Kaprophontes Ferenccel. Utóbbit azért érdemes megemlíteni, mert egyik Kálvinhoz írt levelében azt javasolta a genfi prédikátornak, hogy a Stancaro ellen írt könyvét ajánlja Mágocsy Gáspárnak.21 Szikszai Fabricius Balázs pedig, miután 1561-ben hazatért Wittenbergből, rövid ideig a Mágocsy családnál volt szolgálatban, egészen sárospataki rektori kinevezéséig.22 * * * Mágocsy áthelyezését követően egyre feljebb került a katonai és a tár­sadalmi ranglétrán. 1563 és 1564 között az egri kapitányi pozíciót viselte, amely az egyik legkiemelkedőbb, több juttatással járó végvári tisztség volt a tárgyalt időszakban.2? Egri kapitánysága alatt Mágocsy hozzáadta unoka­húgát, Magdolnát az egri vicekapitányhoz, Káthay Ferenchez. A férj katoli­kus vallású volt, a ceremónia azonban mégis református szertartás szerint zajlott, melyet Méliusz Juhász Péter vezethetett le. Alaghy János is tisztele­tét tette a rendezvényen, és mint tudós végzettségű, lutheri elveket követő főúr, szót emelt Méliusz Juhász Péternek a református irányzat úrvacsora osztásainak gyakorlata ellen,24 melyet heves vita közepette tárgyalt meg a prédikátorral. Alaghy tájékozottságát a témában az is jelzi, hogy konkrétan Mathias Hehler2? evangélikus püspök hitvallására hivatkozott.26 Ezzel az Református Kollégium Nagykönyvtára, Elektronikus Könyvtár: digit.drk.hu - 2016. június, (továbbiakban: ZOVÁnyi, 1977.) *» RIBINY JÁNOS: Memorabilia Augustanae Confessionis in Regno Hungária. Posonii, 1787.1.166. p. 20 Szabó, 1987.271. p. 21 Szabó, 1987.266. p. 22 Zoványi, 1977. 601. p. 2:< Urbáriumok és összeírások a Magyar Országos Levéltárban. (Urbaria et Conscriptio­nes.) Bp., 2009. [DVD. Arcanum] Regestrata. UC 4:48. ^ Az ostyával történő úrvacsoraosztást a helvét irányzat szigorúan elvetette. Az 1566-os gönci református zsinaton szóba került Thuri Farkas Pál ügye, aki inkább távozott a Perényi Gábor fennhatósága alá tartozó településekről, minthogy ostyával vagy — ahogy fogalmaztak - „pápista ostyával”, „gonosz kenyérrel” szolgáltassa az úrvacsorát. Perényi Gábor ugyanis nem volt hajlandó engedményt tenni a helvét irányzatot gyakorlók részére, így ha valamelyik prédikátor a predesztináció elvét hirdette, vagy az úrvacsorát kovászolt kenyérrel szolgáltatta, arra súlyos (akár halál-) büntetést szabhattak ki birtokain. KISS ÁRON: A XVI. században tartott magyar református zsinatok végzései. Bp., 1881. (Protestáns theológiai könyvtár, XV.) Elektronikus kiadás: Németh Ferenc, 2008. Online: Németh Ferenc honlapja: leporollak.hu / Egyháztörténet. - 2016. július. 2? Korponai születésű, nagyszebeni prédikátor, majd evangélikus püspök. Ld.: Hehler Mátyás. In: ZOVÁNYI, 1977. 26 Szabó, 1984.217. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom