Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kiss Lajos: Mágocsy Gáspár tutorságának útja és a református egyház térnyerése Alaghy János lutheránus várnagy Abaúj vármegyei birtokain
Mágocsy Gáspár tutorságának útja 7 eseménnyel párhuzamosan zajlott le Perényi Gábor füzéri várában a „tőke- terebesi hitvita” néven ismert zsinat, amelynek központi témája hasonló volt.27 Az 1560-as években megtartott helvét irányt erősítő zsinatokat más nézőponton keresztül látta a két főúr. Alaghy az evangélikus irányzat helyzetét erősítette birtokain. Különböző evangélikus tanítókat alkalmazott iskolamestereknek, prédikátoroknak. Támogatott diákokat, fizette azok külföldi tanulmányait, így egykori tanítójának, Stöckel Lénártnak fiát, Jánost is.28 Mágocsy Gáspár ezzel szemben a református irányzat lelkes híveként támogatta az új irányzatot, a mecenatúra mellett meg kell említeni Károlyi Gáspárral való kiváló kapcsolatát, ami vélhetőleg hozzájárult a gönci prédikátor bibliafordítási vállalkozásának kezdeti finanszírozásához.2? A vallási különbözőség azonban nem jelenthetett konfliktust Alaghy és Mágocsy között. A folyamatos hadi vállalkozásokkal való elfoglaltságaik és Mágocsy magasabb rangja is visszatartó tényező lehetett egy esetleges vallási konfliktus kialakulásához kettőjük között. Alaghy András gyámságának kérdése, Mágocsy térnyerése Werbőczy Hármaskönyve szerint minden serdületlen korú gyermeknek gyámság alatt kellett állnia, a felügyeletet csak teljes korában (huszonnégy éves korára) mellőzhette, azaz lehetett teljesen önálló.30 Alaghy András édesapja halálakor hatéves lehetett, azaz törvénytelen korú volt, ami azt jelentette, hogy még nem avatkozhatott a birtokvitákba megbízott ügyvédekkel sem. A regéci várkapitány utolsó, 1565-ös végrendeletében gyermekeire hagyja Regécet, a testvéreivel megszerzett birtokok jelentős részét fivéreire bízta. Alaghy János halála után, annak idősebb öccsét, Györgyöt nevezte ki Miksa király a félárvák gyámjává.31 Az 1568-as év azonban számos változást hozott Alaghy András és húga, Judit életében. Elhunyt a gyámjuk, továbbá édesanyjuk, Pásztóhy Katalin újra férjhez ment. Alaghy András mostohaapja, tallóci Bánffy Bálint, a szatmári vár magyar seregeinek kapitánya lett.32 Horn Ildikó kutatásai szerint egy hasonló esetben az öröklésben érdekelt rokonok igyekeztek a mostohaapa gyámságát megakadályozni.33 34 Ebben az esetben erről nem beszélhetünk, mivel az ambiciózu- sabb Alaghy fivér ebben az évben elhunyt. Alaghy János másik öccséről, Menyhértről Illéssy János annyit közöl, hogy visszahúzódóbb volt, a politikai közéletben nem vett részt, felemelkedése és birtokainak gyarapodása fivéreinek volt köszönhető. Miksa király ugyan őt nevezte ki Alaghy András és Judit gyámjává, jelentősebb lépéseket nem tudott tenni és nem sokkal ezt követően, 1570-ben meghalt.^ így közelebbi rokonok híján a teljes 27 Szabó, 1987. 270. p. 28 Szabó, 1984. 215-218. p. 2? Szabó, 1987. 263-278. p. 80 WERBŐCZY István: Tripartitum. A dicsőséges Magyar Királyság szokásjogának hármaskönyve. Bp., 1990. 238-239. p. 81 Illéssy, 1899.136. p. 32 UO. 33 HORN Ildikó: Nemesi árvák. In: Gyermek a kora újkori Magyarországon. Szerk.: Péter Katalin. Bp., 1996. 72. p. 34 Illéssy, 1899.140., 185. p.
