Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szakál Anna: A „lankadatlan fürge szorgalmú” Ürmösi Sándortól a „szegény, szerencsétlen” Ürmösi Sándorig. – Kriza János legkorábbi ismert gyűjtőjének életpályája II.
58 Egyháztörténeti Szemle XVIII/3 (2017) lak-hellyei, tüzelő kemenczéje, veszszőből fonatott s tapaszos. Ezen házatskánál hátul az épület északfelöll való végiben vagyon egy szalonás Kamara, mely kívülről fenyő deszkákkal vagyon bé-deszkázva; béjárása pedig vagyon a Tornáczból egy fenyő deszka ajtón, melynek reteszsze és sarkai vasból valók. Továbbá a lakó-ház alatt vagyon egy kő-pincze [...] Építettéit a belső udvar északi felől való szebbe bükkfa rakófákból fenyő Deszka fedél alá egy sütő ház, melynek fenyődeszka ajtaja fa sarkokon forog, ezen Sütő Házba vagyon egy sütő-kemencze.”100 A fenti leírás furcsasága, hogy a papi lakon belül található egy tanulóház, ami nem teljesen érthető, hogy milyen célt szolgált. Nyárádi Zsolt és Rejtő András Tordátfalváról írt tanulmányukban azzal indokolják jelenlétét, hogy 1790 után ide költözött volna át a gyerekek tanítása.101 Ezt azért nem tartom a források alapján valószínűnek, mivel mind 1789-ben a régi lelké- szi lak,102 * * * mind 1790-ben, az újonnan épült lelkészi lak (fent is idézett) leírásakor megemlítik a tanulóházat úgy, hogy a mesteri ház közben nem változott, de abban szintén található volt egy ún. Classis.103 Az 1839-es és 1840-es iskolalátogatási jegyzőkönyvben10! az iskolaházat szintén a mesteri telken levőnek, a mesteri házzal egy fedél alatt lévőnek mondják, melyben a fiúk tanultak, a leánykák pedig külön, a mester lakóházában. A papi telken lévő tanulóház funkciójának kiderítése jelen esetben csupán amiatt lenne lényeges, hogy Ürmösi Sándor és családja hazaköltözése mennyire jelenthetett nehézséget az ott élő lelkészi családnak. Az mindenképpen valószínűsíthető, hogy igen sokan>°s éltek ebben az időszakban egy fedél alatt: a 75 esztendős pap106 * * feleségével, Ürmösi Sándor feleségével és egy kicsi fiukkal, illetve egy helyen említik, hogy ekkor még Ürmösi egyik lánytestvére is idős szüleivel lakott. 10? Valószínűleg mégsem önmagában az 100 Curatori Számadásos Jegyző könyv 1801. május 12-15. - TUEkLt. 101 nyárádi Zsolt - Rejtő András: Tordátfalva és egyháza. (Adatok a 18-19. századi unitárius egyházközségi levéltári forrásokból.) In: Acta Siculica. A Székely Nemzeti Múzeum évkönyve. Főszerk.: Kinda István. Sepsiszentgyörgy, 2011. 227-256. p., 247. p. 102 Generalis visitatio, 1788-1789. 763. p. 103 Ez a leírás szerint a mesteri lakóházzal egy fedél alatt volt, „melynek 3 ablakai lantornák, lévén ebben veres kájhákból, szintén omló félben való rongyos kementze, egy hoszszu Asztal, körülette lévő vastag bükfa padokkal együtt.” Generalis visitatio, 1788-1789. 764. p. 10! Iskolalátogatási jegyzőkönyv, 1839, 1840. - MUEKvGyLt. UP iratok. Szintén 1840- ben a presbitériumi jegyzőkönyv a papi ház leírásakor azt 3 szobásnak mondja, s nem teszi hozzá, hogy valamelyik helyiséget tanulóháznak használnák. Ezzel szemben a 2 szobásnak írt mesteri háznál hozzáteszi, hogy ebből az egyik a tanulók háza. Vö. Számadó Protocollum... (1839. év) 37. - TUEkLt. 105 Bár hozzátehetjük, hogy a korabeli viszonyokhoz képest ez bizonyosan nem számított kiugróan nagy számnak az együtt élő rokonokat tekintve. 106 Ürmösi József korát egy levelében maga emliti. Vö. Ürmösi József Árkosi Mihálynak. Tordátfalva, 1855. október 27. Ebben 80 esztendősnek mondja magát. '°7 Kiss GERGELY: a tordátfalvi unitárius egyházközség története, 1971. (Lelkészképesítő dolgozat.) - MUEKvGyLt. Egyházközségi monográfiák, (továbbiakban: Kiss, 1971.) 9. p. Itt az 1860-as évek elejei Ürmösi és az egyházközség közötti viszony megromlásának okaként említi az özvegy édesanyával együtt élő lánytestvéreket. Ez azonban az ismert források alapján teljesen valószínűtlennek tűnik. Három
