Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szakál Anna: A „lankadatlan fürge szorgalmú” Ürmösi Sándortól a „szegény, szerencsétlen” Ürmösi Sándorig. – Kriza János legkorábbi ismert gyűjtőjének életpályája II.
Ürmösi Sándor életpályája II. 59 együttélés volt megterhelő, legalábbis erre következtethetünk Árkosi Mihály püspökhöz írott levelében, ahol az esperes az 1851-es csekefalvi papválasztás eredményének hátterét világítja meg. Előadja, hogy Ürmösi Sándor, aki egy másik jelölttel azonos számú szavazatot kapott, „azért kívánkoznék Csekefalvára, hogy szüleivel nem tud egyezni, a miről attyais nékem hoszszasan panaszolt, jelentvén, hogy Fiatul kíván megválni, mert még elégséges egyedülis szolgálatot tenni. Fia szeles, szüleit boszonto”.108 Ürmösi Sándort az esperes nem véli megfelelőnek a csekefalvi papságra, mivel egyrészt ott nincsen tanító, és így neki kellene énekvezérnek is lennie, holott ő igen rossz énekes, másrészt pedig a reformátusok nagyon sokan vannak „és hatalmasok, közüliünk mostis kettőt elhódítottak, oda egy okosan felvigyázó Pap kellenék, Ürmösi Sándor pedig: Idem, qui pridem, 109 gondolatlan beszedőbe és cselekedetébe, és sokszor mámoros fővel jár”.110 így ekkor Csekefalvára nem,111 de két hónappal később Verespatakra a „megromlott, de összegyülekezni kezdett Eklésiánk ideiglenesen Papjának” kirendeli a püspök Ürmösi Sándort - azzal a feltétellel, hogy „magát mind hivatali, mind erköltsi tekintetben úgy viselendi, mint illik okos és vallásos lelkészhez, ellenkező esetben önmaga lévén oka, ha nétán valamely váratlan történhető ellenténye által további elömentének gátat eszközlendene”.112 lánytestvére közül Zsuzsanna ekkor már nem él, esetleg lánya, Emília élhetett a nagyszülőkkel. Legkisebb testvére, Mária Derzsi József helybeli tanítóval élt házasságban 1842 óta a tanítói lakban, ekkorra már négy gyermekkel. Ürmösi Eszter pedig Gombos János, tordátfalvi földműves felesége lett, s ekkorra már iskoláskorú gyerekeik voltak, így nehezen elképzelhető, hogy bármelyik lány is akár az 1850-es, akár az 1860-as években hazaköltözött volna a szüleihez. i°8 Árkosi Mihály Székely Sándornak. Bözöd, 1851. január 28. '°9 Idem, qui pridem: lat. ’Ugyanaz, aki régen.’ 110 Árkosi Mihály Székely Sándornak. Bözöd, 1851. január 28. 111 A választás az esetek többségében úgy megy végbe, hogy a falu jelölhet (az esperes tanácsát megfogadva, vagy éppen szándékosan azzal ellentétesen) három személyt, ezekre szavaznak, s általában a legtöbb szavazatot kapott személyt nevezi ki a püspök. Az esperes minden esetben lebonyolítja, felügyeli, és a püspöknek véleményezi a szavazást és a jelölteket. Ebben az esetben éppen az történt, hogy az a személy, akit az esperes alkalmasnak gondolt a papság betöltésére, az egyházközség relációba sem tette (vagyis a három név közé sem választotta be). A legtöbb szavazatot Ürmösi Sándor (akit alkalmatlannak talált az esperes és a püspök) és egy olyan személy kapta, akinek a 3 éve még nem járt le a szolgálati helyén, ahol elégedettek is voltak vele, tehát elrendelni semmiképp sem lehetett, a 3. személyre pedig nem szavaztak. Ürmösi Sándort sokan nem akarták, igy meghasonlás támadt (a falu maga sem tudott dönteni), így végül a püspök az esperes által eredetileg javasolt negyedik személyt, Szegedi István, komjátszegi papot nevezte is Csekefalvára. 112 Székely Sándor Koronka Antalnak [?]. Kolozsvár, 1851. március 13.
