Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)

2017 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Godzsák Attila: A Szent Miklós Magyarországi Uniós Szövetség

22 Egyháztörténeti Szemle XVIII/1 (2017) Moszkvába látogatott, és ebből az alkalomból a moszkvai érsekséget pátri­árkái rangra emelte. Ezáltal fennállt annak a veszélye, hogy Moszkva még nagyobb vonzerőt jelent majd a lengyel államban élő oroszok és ukránok számára. Hazatérőben a pátriárka Lengyelországon keresztül utazott, és Mihajlo Ragozát Kijev metropolitájává, a lucki exarchátus élére pedig Ter- leczky Cirill püspököt nevezte ki. Jeremiás pátriárka így akarta továbbra is biztosítani maga számára az anyagi segítséget e területekről. Terleczkyhez csatlakozott Ipatij Potij vlagyimiri püspök is, aki már állami alkalmazott­ként is szimpatizált az unióval. A pátriárka iránti gyűlölettől vezérelve csatlakozott hozzájuk Gedeon Balaban lembergi metropolita is. A négy püspök (Terleczky, Balaban, Pelcicki, Zbirujsky) 1590-ben találkozott egymással a Belzenben megrendezett szinóduson, majd pedig Bresztben, ahol eldöntötték, hogy minden kapcsolatot megszakítanak a konstantiná­polyi pátriárkával. VIII. Kelemen pápa 1595. december 23-án harminchá­rom bíboros jelenlétében fogadta Potijt és Terleczkyt, akik letették a hitval­lást. A pápa kérése az volt, hogy az egyesülést püspöki zsinaton hirdessék ki. A kért zsinatot 1596. október 16. és 20. között tartották meg Breszt- Litovszkban. A zsinaton kérték, hogy a pápa fogadja őket joghatósága alá azzal a feltétellel, hogy rítusuk és egyházfegyelmük nem változik. Ez volt a breszt-litovszki unió.3 Bár Magyarországon az uniós folyamatok egymástól függetlenül, kü­lönböző körülmények között indultak meg, játszódtak le, maga az unió azonban mindenütt a Basel-Ferrara-Firenzei zsinaton elfogadott elvek alapján jött létre. Ezek szerint a keletiek elismerték a római pápa főségét, a primátust, a Filioque-tant, (vagyis, hogy a Szentlélek a Fiútól is származik), a tisztítóhely létét, valamint azt, hogy az ostya és a kovászos kenyér egya­ránt érvényes anyaga az Oltáriszentségnek. Viszont cserébe a keletiek meg­tarthatják szertartásukat és papjaik elnyerik mindazon jogokat és kiváltsá­gokat, amelyek hazánkban a római katolikus lelkészeket megilletik.4 5 A magyarországi délszlávok uniója négy szakaszban játszódott le. Elő­ször a márcsai unió 1611-ben, majd a zsumberaki 1630-ban, ezt követte a komáromi rácok uniója 1673-ban és végül a szerémségi és a dunántúli délszlávok uniója 1688-90-ben. De a 18. század első harmadára ezek az uniók megszűntek, csupán Zsumberakban maradt 4 görögkatolikus paró­kia, három és félezer hívővel.3 Kárpátalján az egyházi egység helyreállításának eszméje a 17. század elején jelentkezett. Az ungvári uniót két sikertelen kísérlet előzte meg. A kezdeményezés Ung és Zemplén vármegyék leghatalmasabb főurától, Ho- monnai Drugeth Györgytől indult, először sikertelenül. Ő túlnyomórészt ortodox jobbágyait akarta katolikus hitre téríteni. Mivel a közeli Lengyel- országban is voltak birtokai és rokonai, ezért minden bizonnyal jól ismerte az általa is alapul vett breszti unió körülményeit. 1614 pünkösdjén Kraszni- bród (Laborcrév) községben a kápolna helyén, a Szentlélek tiszteletére építtetett új templom felszentelésekor akarta kihirdetni az uniót, ahol ti­3 SZANTNER, 2010. 38. p. 1 PlRlGYl István: A görögkatolikus magyarság története. Bp., 1991. 27. p. 5 Szantner, 2010. 67. p.; PlRlGYl István: Uniós törekvések az újkori Magyarországon. In: Katolikus egyháztörténeti konferencia. Keszthely, 1987. Szerk.: Hölvényi György. Bp., é.n. [1989] (továbbiakban: PlRlGYl, 1989.) 61-64. P-

Next

/
Oldalképek
Tartalom