Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Godzsák Attila: A Szent Miklós Magyarországi Uniós Szövetség
A Szent Miklós Magyarországi Uniós Szövetség 23 zenháromezer ember gyűlt össze. Az eseményből azonban vérontás lett.6 A másik kezdeményezés pedig Taraszovics Bazil 1640-es munkácsi kísérlete volt.7 Végül 1646. április 24-én az ungvári vártemplomban 63 ortodox pap letette a katolikus hitvallást. A következő években az unió elterjedt a püspökség egész területén, így az Alföldön is. A folyamat az 1664-es munkácsi és az 1721-es máramarosi unióval ért véget.8 9 Erdélyben a jezsuiták először az örmények körében kezdték meg az uniós térítést az 1680-as években.^ Az erdélyi románok megnyerésének folyamodványaként jött létre a gyulafehérvári unió 1701-ben,10 és hosszú folyamat eredményeképp a nagyváradi 1765-ben.11 Az Apostoli Szentszék a keleti szertartású katolikusok számára 1721-ben a fogarasi, 1771-ben a munkácsi, 1777-ben pedig a nagyváradi és körösi egyházmegyéket állította fel.12 * * A katolikus megújulás jegyében összeült trienti (trentói) zsinat (1545- 1563) eredeti szándéka pedig a reformáció okozta nagy egyházszakadás megszüntetése volt, ami bár megteremtette az ellenreformáció alapjait, de fő célját nem érte el. A protestáns-katolikus unió gondolata Magyarországon a 19. század elején, a protestantizmus 300. évében merült föl, de eredménytelenül.^ A 19. századtól jelentkező ateizmus, majd a folyamatos szekularizáció a hatás-ellenhatás elvén újra megerősítette az unionizmus gondolatát, mely már a pápák számára is egyre nagyobb figyelmet fordíttatott egy erős és egységes egyház létrehozására. Ahogyan XI. Piusz fogalmazott: „Egyesülés alkotja az erőt s a fegyelem tartja fenn az egyesülést. Mindenek felett egyek legyetek, mert ez az erőnek és a sikernek feltétele!” Kozma János miskolci hitoktató, parókus úgy indokolja az évszázadokig fennmaradt szakadást a szövetség Máriapócsi Zarándoknaptárban történő bemutatásakor, hogy „Kelet uralkodói, akár görög császárok voltak, akár orosz cárok és bulgár-szerbromán vajdák, az egyházon is uralkodni akartak. És mert ezt a római egyházon nem tehették, mert az a pápa fősége alatt, Péteren, a Sziklán megalapozva, erős volt: népeiket erőszakkal elvonták tőle.”1'» Később így folytatta: „A pogány misszióknál is fontosabb most ez [ti. az unió létrejötte], Kína és Japán művelt pogányái már régóta keresztények volnának, ha a kereszténység szétszakitottsága zavarba nem ejtené őket, hogy hol is van hát a valódi keresztény igazság. Az újpogányság pedig föl sem merné emelni a fejét, ha Krisztus hívei valóban egy »jól ren6 Botlik JÓZSEF: A Rákóczi-család és a ruszinok. In: Zempléni Múzsa, 2010. 1. sz. 5- 18.10. p. 7 SZANTNER, 2010. 68. p. 8 SZANTNER, 2010. 69. p. 9 PlRIGYI, 1989. 64. p. 10 SZANTNER, 2010. 7O-7I. p. 11 SZANTNER, 2010. 72. p. 12 PlRIGYI, 1989. 70. p. 18 A kísérletekhez ld.: Szalkay Róbert: A protestáns-katolikus unió gondolata Magyarországon 1817-ben. In: Tanulmányok Prof. Dr. Dr. Csohány János tiszteletére. Sárospatak-Debrecen, 2009.45-51. p. *4 Máriapócsi Zarándoknaptár, 1942. 39. p.
