Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 4. szám - OLVASMÁNY- ÉS KÖNYVTÁRTÖRTÉNETI ADATOK - Fazekas Csaba: Bihar vármegye állásfoglalásai egy álnéven megjelent könyv ügyében, 1838–1839
148 Egyháztörténeti Szemle XVIII/4 (2017) röpiratok sorozata látott napvilágot,20 mely a katolikus álláspontot igyekezett alátámasztani, háttérbe szorítva az 1838-as könyv ügyét. „Békeházy”, vagyis Beke Ince Kristóf is újabb munkák írásába fogott, és semmi nem utal arra, hogy könyvéért bármilyen komoly figyelmeztetésben részesült volna. Könyve második kiadását — előszava tanúsága szerint - 1838. november 12-én zárta le, büszkén hangoztatva, hogy az elítélő fogadtatás csak bátorította a folytatásra, „elkapatván a példányok a fölvett ügynek mind baráti, mind ellenségei által”,21 továbbá azt is kiemelte, hogy az első kiadásban kifejtett protestáns-ellenes álláspontját nagyon is igaznak tartja, és erőteljesebben kívánja képviselni. A könyv szerzőségével kapcsolatos kíváncsiság így fontos adaléka lett az 1830-as évek végén Bihar vármegyében kibontakozott egyházpolitikai konfliktusnak. Tartalma a katolikus egyház protestáns-ellenes támadásának szellemi megalapozását és megerősítését célozta, az álnéven való publikálás ügye pedig hozzájárult a vegyes házassági ügyekben a vármegye álláspontjának erősítéséhez. Pedig Beke Ince Kristóf nem rejtőzött különösebben nehéz álnév mögé, hiszen a „Bekeházi” családjának nemesi előneve volt,22 amiből a Béke- házi/Békeházy szójáték elég világosan következett. Talán nem is volt saját korában olyan titkos a kiléte, hiszen egy szűk évtizeddel később már nyomtatásban is napvilágot látott olyan egyértelmű utalás, miszerint a Békeházy Innocent/Ince valójában Beke Ince Kristófot takarja,2'1 nem sokkal később pedig egy lexikon-szócikk már világosan ismertette az Igaz-e, hogy mindenben hátra vagyunk? szerzőségének ügyét.2« Az álnév mindenesetre összeforrott a katolikus vallási türelmetlenség, az elvtelenül képviselt ultramontanizmus magatartásával, jellemző például, hogy vármegyei gyűléseken a protestánsok jogait, történelmi és aktuális szerepüket tagadó szélsőségesen katolikus álláspontokat a kortársak „Békeházy-féle okoskodásként” interpretálták.^ (Fazekas Csaba) 20 Ld. erről pl.: Fazekas Csaba: Válogatott források és irodalom a vegyes házasságokkal kapcsolatos belpolitikai vita történetéhez a reformkori Magyarországon. In: Gesta, 1998.1. sz. 86-101. p. 21 Ld. 2. sz. jegyz. 22 Vö. pl.: Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal. I. köt. Pest, 1857. 273. p. 22 Pauer János: Az egyházi rend érdeme Magyarország történetében. Székesfehérvár, 1847.471-, 495- P** Ferenczy Jakab - Danielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. Pest, 1856. 40-41. p. Ld. pl.: Pesti Hírlap, 1842. július 3. (157. sz.) 468-469. p. 25
