Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 4. szám - BESZÁMOLÓ - Botos Máté: „La revanche de Dieu”. Vallás és politika a modern korban
Beszámoló „La revanche de Dieu”. Vallás és politika a modern korban Budapest, 2017. október 20. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Politológia Tanszéke a Reformáció 500. évfordulójára emlékezve konferenciát szervezett a politika és vallás kapcsolatáról. A rendezvény célja az volt, hogy rávilágítson a társadalmi modernizáció és a szekularizáció folyamatainak összekapcsolódására. A konferenciát Fodor György dékán nevében Botos Máté, a konferencia szervezője nyitotta meg. A felvezető előadást Nyirkos Tamás tartotta Politikai teológiák kislexikona (1922-2017) címmel. A politika vallási rendszerként való megjelenése tetten érhető nemcsak a baloldali progresszivizmusban, de a nacionalizmusban, a zöld mozgalmakban, vagy akár a demokrácia, sőt, a pénz, a piac abszolutizálása is teljesen a teológia rendszereinek fogalomkészletével jelenik meg kortárs ideológiákban. A BCE doktorandusza, Tóth Miklós Nicolás Gómez Dávila munkásságában igyekezett kimutatni a vallás, politika és modernitás összefüggéseit. Botos Máté Liberté, égalité, laicité - avagy lehetséges-e a szeparáció? című előadásában a francia államnak a teljes vallási semlegességre tett kísérlete lehetetlenségéről beszélt, kifejtve, hogy az állam nem akadályozhatja meg a vallások megnyilvánulását azokon a területeken, amelyeken az állam nem kompetens. A Politológia Tanszék adjunktusa, Jekatyerina Dunajeva saját kutatásokon alapuló beszámolót tartott a vallás- és identitáspolitika kérdéseiről a kortárs Oroszországban, majd Fekete Balázs jogászi szemmel vette vizsgálat alá azt, hogy hogyan jelennek meg keresztény elemek az Európai Unió tagállamai és Svájc alkotmány-preambulumaiban. Salát Gergely provokatív című - Párttitkár a kolostorban - Hatalom és vallás a Kínai Népköztársaságban - előadásában a kínai szinkretizmus továbbéléséről beszélt. A PPKE doktorandusza, Szakáii Máté a Pancasila ideológiáról tartott előadásában rávilágított a nyelvileg, kulturálisan és vallásilag is rendkívül heterogén Indonézia hivatalos ideológiájának identitásalkotó jellegére. Pintér Károly A kormányzat és a vallás viszonyának alkotmányjogi értelmezése az Egyesült Államokban: a Legfelső Bíróság és az “elválasztó fal” című előadásában a legfőbb amerikai jogi fórum joggyakorlatának következetlenségére világított rá, míg Béndek Péter előadásában azt vázolta fel, hogy a közhiedelemmel ellentétben a kereszténység és a liberális demokrácia kifejezetten erősíthetik egymást. Rendkívül érdekes volt Fazekas Csaba előadása, melyben történeti perspektívából tekintette át a kisegyház-politikákat a 20. századi Magyarországon. Rosta Gergely pedig a Forsense kutatásain alapuló következtetések alapján vázolta a vallási és politikai preferenciákat a mai Magyarországon. A mai joggyakorlat és az ellentmondásos jogértelmezés problémáiról szólt Hajas Barnabás Vallásszabadság és gyülekezési szabadság című előadása, majd Janes Zoltán atya előadásából megismerhettük Kunszentmárton esetét, amely a kegyúri jog kérdésének érvényesülését boncolgatta Magyarországon és az alföldi településen 1713 és 1950 között. Végül PaárÁdám Az észak-amerikaipopulizmus és a keresztény egyházak című előadása mutatta be a 19. századi amerikai populizmus kialakulását és a kereszténységnek abban játszott szerepét. (ism.: Botos Máté)
