Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Mikó Zsuzsanna: Az Állami Egyházügyi Hivatal megyei és püspöki megbízottjának tevékenysége Heves megyében az 1950-es években
Az Állami Egyházügyi Hivatal megbízottjai Heves megyében 101 Talán a feladat nagyságát és a hivatal túlterheltségét mutatta Kossá Istvánnak,11 az ÁEH elnökének Péter Gáborhoz 1951 szeptemberében írt megkeresése.12 * A feljegyzésben Kossá István azt javasolta Rákosi Mátyásnak, hogy a megbízottak feladatául kiadott telefon és levélcenzúrát ugyan elméletileg tartsák fenn, „de gyakorlatilag szüntessük meg. Rákosi elvtárs a javaslattal egyetért azzal, hogy a megbízottak esetenként meglepetésszerűen a beérkezett leveleket bontsák fel és ha az ÁVH-nak külön más elgondolása nincsen.” (sic) Heves megyében a püspökségi megbízott Molnár Gusztáv« volt 1951- ben, Fekete János14 * 1953-tól 1955-ig, majd ezt követően Borai Emil látta el a püspöki és a megyei megbízotti feladatokat is. Borai Emil az ÁEH Heves megyei megbízottai közül a legmeghatározóbb személyiség volt, a Hivatalban eltöltött idő hossza - 1952 és 1969 között volt az ÁEH munkatársa - is jelzi, hogy erősen kötődött a hivatásául választott/kapott feladathoz. A fennmaradt iratok szerint igen aktív munkát végzett, hivatali elöljárói is komoly feladatokat bíztak rá. Az 1950-es évek végétől azonban sokasodtak a problémás ügyei, több írásbeli figyelmeztetést is kapott az ÁEH elnökétől. A püspökségi és megyei megbízottak munkájának irányításával kapcsolatban 1951. november 24-i keltezéssel lelhető fel „Irányelv az Állami Egyházügyi Hivatal püspökségi és megyei megbízottainakfeladataihoz és működéséhez” címmel összefoglaló anyag a feladatvégzésre vonatkozó elvárásokról.« Az 1951 novemberében megfogalmazott irányelvek 1956-ig adtak útmutatást az ÁEH munkatársainak, akik a püspöki székhelyeken vagy a megyeszékhelyeken felügyelték és irányították az egyházpolitikát. Az irányelvek fő célja a dokumentum szerint az volt, hogy a püspökségeken és a megyei tanácsokon levő megbízottak egységes szempontok szerint járjanak el tevékenységük során. Az irányelvek bevezetője egyebekben 11 Kossá István (1904-1965) villamoskalauz, kommunista politikus. 1923 óta tagja a Szociáldemokrata Pártnak. 1942-ben egy büntető munkásszázaddal a frontra vitték, ahol szovjet fogságba esett. Elvégezte a hadifoglyok antifasiszta iskoláját. Pártmegbízatással hazatért Magyarországra. 1945 után a Szakszervezeti Tanács főtitkára, 1948-tól ipari, majd pénzügyminiszter. 1950-ben az Országos Munkabér Bizottság, 1951-től az Állami Egyházügyi Hivatal elnökévé nevezték ki. 1952-ben kohó- és gépipari, majd általános gépipari miniszter lett. 1953-tól a Munkaerőtartalékok Hivatalának elnöke, ezután az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. 1956 novemberétől 1957 májusáig a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány pénzügyminisztere, majd 1963-ig közlekedés- és postaügyi miniszter volt. 1945-től az MKP, illetve MDP KV és PB tagja volt. 1958-tól haláláig tagja volt az MSZMP KB-nak. 12 MNL. OL. XIX-A-21-a. 531/1951. Ein. '3 Molnár Gusztáv bányaalkalmazottként kezdte a karrierjét 1924-ben, majd 1946-tól 1951. június 10-ig a Heves Megyei Pártbizottság fizetett pártfunkcionáriusa volt, 1951. június 11-től 1955. december 31-ig az Állami Egyházügyi Hivatal főelőadója, vidéki munkatársként 1951-ben Egerbe, majd következő évben Székesfehérvárra került. 14 Fekete János 1950 augusztusától egy évig a gyöngyösi városi kórházban állt alkalmazásban, 1951 augusztusa és 1956 januárja között az ÁEH hivatalnoka. Kezdetben Hejcén, majd egy rövid, egyéves budapesti kitérő után a Heves Megyei Tanács VB egyházügyi megbízottja volt 1953. szeptember és 1956. január között. ‘5 MNL. OL. XIX-A-21-a. 359/1951/Eln.
