Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Sági György: Kalocsa megmentője, Grősz József érsek
76 Egyháztörténeti Szemle XVIII/4 (2017) Miután december első hetében a szovjetek elhagyták Kalocsát a front vonultával - a parancsnok 7-én távozott csak néhányan maradtak helyben, az új kinevezett parancsnok később érkezett. Az érsek megbízásából Sághy jószágkormányzó december 5-én Bajára utazott az ottani parancsnokhoz - mint később kiderült eredménytelenül, bár illendően fogadták. Kérte a parancsnokot, hogy vegye védelme alá az érseki uradalom gazdaságait, mert amióta Kalocsáról a Katonai Parancsnokság kivonult, ellenőrző hatóság hiányában „kifosztották a kélesi gazdaságot, ma [7-én] pedig jelentették, hogy ugyanez történt a hildi és érsekhalomi gazdasággal is”. Az érsek tartott attól, hogy legközelebb már a lakókat fogják kifosztani. Gombos Károlynak hosszas fáradságot nem ismerő tárgyalások következményeként sikerült december 8-án elérnie, hogy Kalocsa élére új tanács álljon fel. Az alakuló ülésre 10-én került sor.83 December közepére Sághy Elek már minden erejével arra törekedett, hogy az érseki uradalom állatállományát az elhajtás elől, más javakat az elrablás elől megmentsen. „Szegénynek valósággal fizikai fájdalmat okoz az érseki uradalom szétzüllése [...] A legjobb úton voltunk arra, hogy a hatalmas vagyont a köz javára kamatoztassuk és most az előtt a feladat előtt állunk, hogy mindent elölről kezdjünk, ha ugyan túléljük a pusztulást.”8« Sághy 1944 karácsony másnapján az érsekség nevében quasi szerződést kötött a szovjetekkel 30 ökör visszaszolgáltatásáért, néhány vagon széna, szalma fejében, de ezt végül a megszállók nem tudták teljesíteni, nem találván az állatokat. A szalma és széna árát viszont január 17-én kifizették. Tíz nappal később Sághy Miskéről visszaszerezte az elhajtott 50 drágszéli tinót,8s két nappal később a dunai jégzajlás miatt sikertelenül akart átkelni Izsák-pusztánál, a túlparti érseki erdőségeket ellenőrizni. A jószágkormányzó rendszeresen tárgyalt gazdasági ügyekben a parancsnoksággal.* 85 86 1945. január 4-én Sághy Csornán járt. A jószágkormányzót felháborította a szovjetek viselkedése az uradalom cselédjeivel. „Hetek óta istállóban élnek; lakásaikba a repülőtéri orosz katonák telepedtek be.”8? Sághy Elek kőrútjai során egyre nehezebben viselte a szovjetek túlkapásait, az emberek vegzálását. „Lesz ez még rosszabbul is” — „nyugtatta” érseke.88 Hagyó-Kovács Gyula89 előszállási ciszterci jószágkormányzó hasonló pusztulásról tájékoztatta a főpapot 1945. március közepén. Gombos Károlynak február közepén azonban a Drágszélen kellemetlenkedő szovjeteket sikerült a parancsnok elé idéztetnie.90 83 GN. 69. p. *4 GN. 72. p. 85 GN. 81-82., 104., 114. p. 86 GN. 83-84., 89. p. 87 GN. 92. p. 88 GN. 111. p. 89 Hagyó-Kovács Gyula András (1888-1960) - ciszterci pap, mezőgazdász. 1908-ban lépett a ciszterek közé, az egyszerű fogadalmat 1910-ben, az örökfogadalmat 1913-ban tette le. 1913-ban szentelték pappá is. Egyházon belül és kívül is közmegbecsülésnek örvendett szakértelméért és gazdasági hozzáértéséért. A Grősz-perhez csatolva őt is elitélték 1952-ben. Vö.: Sz. GY.: Hagyó-Kovács Gyula. In: MKL. IV. Bp., 1998. 471- 472. p. 9° GN. 138., 170. p.
