Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Sági György: Kalocsa megmentője, Grősz József érsek
Kalocsa megmentője, Grősz József érsek 77 Gombos irodaigazgató a parancsnokság segítségével visszaszerezte az eltulajdonított érseki szánkót; sikerült jó kapcsolatot kiépítenie a parancsnoksággal. Ezt így jellemzi az érsek: „úgy jár be-ki a parancsnokságon, mintha oda tartozna. Szinte elvárják, hogy mindennap benézzen, ha van ott dolga, ha nincs. A városparancsnok helyettese [...] egy üveg benzint adott neki öngyújtója számára és tűzkövet [...] és biztosította, hogy akármikor literszámra kaphat benzint, csak szóljon, ha kell valami.”»1 Ez Grősznek is kedvezett, mivel köztudottan erős dohányos volt. „Főpásztori szózat a béke kieszközlésére” Grősz, tartva attól, hogy a megszállók propaganda célokra használnák fel híveihez szóló szózatát, Leonidov fentebb olvasható felvetését először visz- szautasította, végül azonban meggondolta magát, és november 18-án beküldte a Katonai Parancsnokságra ez ügyben Kujáni helynököt és iroda- igazgatóját, értesítendő Cserenkov ezredest álláspontja megváltozásáról. A beszéd még aznap elkészült. A szózattól azt várta, hogy megnyugtatóan fog hatni a megszállás alatt lévő főegyházmegyéje lakóira, mert „híveimnek bizonyára jól esik, ha főpásztorukról hallanak és a nehéz időkben egy pár bátorító és buzdító szót hallanak tőle”. Emellett azt is remélte, hogy cserében a szovjetek a felmerülő panaszokat haladéktalanul orvosolni fogják.»2 A beszédét mindenképpen úgy akarta megírni, hogy azt ne lehessen se propagandaként, se Egyházellenes agitációként felhasználni később. Grősz József 1944. évi XVIII. érseki körlevelében közreadott főpásztori szózatában1» megnyugtatóig kijelentette minden papja és híve számára, hogy érseki székvárosát nem hagyta el a megszálláskor, hanem a Gondviselés kegyelmében bízva kalocsai hívei körében maradt, hogy jelenlétéből meríthessenek erőt. Ezzel a közléssel a rémhíreknek is elejét akarta venni, ami róla és Kalocsáról terjedtek el. A főpap utalt a november 1-i Hazai-féle hirdetményben foglaltakra, ami az istentiszteletek szabad megtartását garantálta, valamint köszönettel vette tudomásul, hogy a szovjet parancsnok engedélyezte, hogy minden vallási, liturgikus tevékenység akadálytalanul elvégezhető lehessen. Reményét fejezte ki, hogy nem csak Kalocsán, hanem a főegyházmegye más megszállás alatt lévő településén is így jár- tak/járnak el a szovjetek. A Vörös Hadsereg felhívásával, már amennyiben a megszállók csakugyan a háború mielőbbi befejezésére törekszenek, és céljuk a béke helyreállítása, ez esetben egyetértéséről biztosította a szovjet felet, mivel „Minket is a béke őszinte szándéka és akarása vezetett a múltban, mikor a békéért imádkoztattunk és ismételten előírtuk papjainknak és híveinknek, hogy a békéért nyilvános könyörgéseket tartsanak.” Fontos hangsúlyozni, hogy Grősz főpásztori szózatában Horthy Miklóst Magyarország törvényes kormányzójának nevezte, ergo őt ismerte el az ország legitim államfőjének, nem pedig a magát nemzetvezetőnek tituláló, egyben állam- és kormányfő Szálasi Ferencet. Ehelyütt megemlékezett a kormányzó sikertelen kiugrási kísérletéről is, melyről „A hozzánk jutott hírekből megállapítható az, hogy ezt a lépést a nép legszélesebb rétegei * 92 »* GN. 97., 101. p. 92 GN. 52-53. p. »3 Ld. Dokumentum.
