Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Sági György: Kalocsa megmentője, Grősz József érsek
Kalocsa megmentője, Grősz József érsek 63 az érsek jelenléte, hogy a közeledő veszély ellenére is helyén maradt, olyan nagy lelki támasszal bírt, hogy - mint a költemény is mutatja - még egy feltehetően a tollat nem túl gyakran forgató személy is úgy érezte, hogy mindezeket meg kell örökítenie, és háláját ki kell fejeznie főpásztora iránt. A baloldali Hódi János, a kalocsai Nemzeti Bizottság elnöke is Grősz érseket Kalocsa megmentőjének nevezte egy levelében, melyben ugyan a köztársaság megünneplésére (1946. február 1.) hívta meg, mint „városunk megmentőjét, aki már egyszer megmutatta Kalocsa népének azt, hogy a legnehezebb időben, élete kockáztatása árán is a független magyar érdekek mellett foglalt állást”.s Ezt az invitálást az érsek akkor udvariasan visszautasította, azzal indokolva, hogy azt politikai szerv rendezi. A Kalocsai Kis Újság 1946. április 13-i száma Kalocsa megmentőjének címmel jelentetett meg egy, az érseket méltató írást.5 6 * Még az 1946-tól fokozatosan felerősödő antiklerikális és érsek-ellenes propaganda idején is voltak, akik - még a baloldalon is - szót emeltek Grősz érsek mellett. így például Rózsa Sán- dorné, a Magyarországi Szociáldemokrara Párt (MSzDP) nőcsoportjának vezetője április 15-én levélben fejezte ki sajnálatát az érseknek a főpapot ért, sajtótermékekben megjelent méltatlan támadások miatt.? Amint Lakatos Andor is megállapítja,8 azon híresztelések, melyek arról szóltak, hogy az érsek a bevonuló szovjeteket 1944 októberében kenyérrel és sóval fogadta a város határában teljes püspöki ornátusban, nem felelnek meg a valóságnak, valójában teljesen más az, amivel a megszállókat sikerült „leszerelnie” és ezzel lehetőségeihez mérten megvédelmezni a kalocsai lakosságot. Mindezekre tanulmányom alább következő fejezetei igyekeznek bizonyítást nyerni. Mint fentebb említettem, mai napig él Grősz érseknek ez a megnevezése. Ennek bizonyítékául hirdeti a felirat a 2000-ben a kalocsai sétálóutcán felállított szobra (Kő Pál alkotása) előtt: „Grősz József (1943-1961) a város védelmezője, koncepciós per elítéltje.” Magyarországi háttér Még mielőtt részletesen ismertetném a kalocsai történéseket és a főpásztor itteni szerepvállalását, szeretnék röviden egy átfogó képet nyújtani a magyar politikai élet 1944-es alakulásáról, amelyből kiindulva megfelelő kontextusba kívánom helyezni a helyi eseményeket. 2010. július 22. és Vén József (1939-2017) - Kalocsa, 2011. január 28.) szóbeli közlései Grősz József érsek személyéről és a korabeli Kalocsáról - jegyzetek nálam. 5 KFL. I. 1. a. (= Politica) 396/1946. Hódi ekkor kérte az érsektől a harangozás elrendelését is, amit az Érseki Hivatal az 1917-es CIC 1169. kánon 4. §-ra hivatkozva utasította vissza. „Can 1169 §4. Salvis conditionibus, probante Ordinario, appositis ab illis qui campanam ecclesiae forte dederint, campana benedicta ad usus mere profanos adhiberi nequit, nisi ex causa necessitatis aut ex licentia Ordinarii aut denique ex legitima consuetudine.” - 1917 Codex luris Canonicis. In: Jason Gray gyűjteménye. Online: http://www.jgray.org / Codes of Canan Law. - 2011. augusztus. 6 Kalocsa megmentőjének. In: Kalocsai Kis Újság, 1946. április 13.1. p. i KFL 1.1. a. 1036/1946. 8 Lakatos Andor: A Kalocsai Érsekség 100 esztendeje. (1909-2009) Kalocsa- Pozsony, 2009. 55. p.
