Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bertalan Péter: Történelmi hálózatok. Magyar Pálos Rend contra Állambiztonság
52 Egyháztörténeti S2emle XVIII/1 (2017) „Előadója azt mondta neki, hogy annyi feljelentést tesznek ellene a pálosszentkútiak, hogy az ember már nem győzi hallgatni. Ezek a szavak Vezért elszomorították. Azon siránkozott, milyen hálátlanok az emberek, 1946-ban még rajongtak értem, most pedig árulkodnak rám. Mindent értük tettem, vállalva a veszélyeket, ők pedig így hálálják meg.” Az idők változtak meg, velük az emberek. A hála a legritkább emberi tulajdonság, a félelem legyőzte.”34 Magányosságában a személyes integritás őrzésének fontosságát sugallják a fentebbi sorok. Az ártatlan politikai foglyokat a depresszió, a stresszhatások gyakran kényszerítették arra, hogy lelkiismereti önvizsgálatot tartsanak. Vezér Ferenc is egy reggeli után elmondta, hogy mivel foglalkozott, ezt jelentette a fogdaügynök 1951. június 12-én: „Lelkiismeret vizsgálatot tartottam. Isten előtt nagyon bűnös vagyok. Az emberölésben nem vagyok bűnös. Társaim gyilkolásáért sem érzem magam bűnösnek. Mindig hangsúlyoztam előttük: embert ölni nem szabad. Ha megtámadnak benneteket, védekezzetek, ne sajnáljátok őket. Foglalkoztam a halál gondolatával. Most azonban nemcsak, mint lehetőséggel, hanem mint faktummal. Nagyon nehéz volt beleélni magam és beletörődni a halál gondolatába. A vallás köntösével enyhítettem kínlódásomon. Ezen kívül erősítettem magam, hogy a hitvallókra és mártírokra és nagy magyarokra gondoltam. Azokra, akik meggyőződésükért kiálltak és meg is haltak érte. Azzal is vigasztaltam magam, hogy lehettem volna a háború alatt katona. Meghalhattam volna a fronton, vagy fogságba eshettem volna és ott pusztultam volna el. Örülhetek, hogy a háború után hat évet éltem és nem is a legrosszabbul.”34 35 * Vezér Ferencben a meghurcoltatások közepette kialakulhatott a mártírok sorsvállaló bátorsága, erre is utalnak a fogdaügynök sorai: „Ezzel kapcsolatban ígérjem meg neki, hogy halála esetén a Sziklatemplomban egyik márványtáblára rá fogom vésetni: Vezér Ferenc élt, meghalt a hazáért.”35 Ez a megnyilatkozás bizonyítja, hogy Vezér gyanútlan volt, nem fedezte fel, hogy kivel áll szemben. A patetikusan hangzó mondatot a fogdaügynök nem vette komolyan, mert az ő feladata az volt, hogy fogolytársából a nyomozáshoz szükséges közlékenységet váltsa ki inkább, mint a bátor halállal is szembenéző magatartást. A foglyokat a tárgyalásra úgy készítették fel, hogy azok jó benyomást keltsenek. Az ÁVH igyekezett leplezni, hogy a testi-lelki kínzások nyomot hagytak a foglyokon. A depressziót előidéző stresszhatásokat fel kellett oldani, a fogoly vallatásakor egy magasabb rangú ÁVH-s tiszt, leggyakrabban Péter Gábor, az ÁVH parancsnoka jelent meg. A tárgyalás napja elérkezett. Egy fogdaügynöki jelentés, amely 1951. június 24-én készült, néhány mondattal rávilágít Páter Vezér pszichikai állapotára: 34 ÁBTL. 3.1.9. V-96674/3.37. 35 ÁBTL. 3.1. 9. V-96674/3.103. 36 ÁBTL. 3. 1. 9. v-96674/3. 68.
