Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Löffler Erzsébet: Eger püspöki város rangemelési törekvései a török hódoltság végétől a polgári korszakig
44 Egyháztörténeti Szemle XVIII/4 (2017) Ion kívül azonban kijelölt egy malomnak való helyet a város számára. A téglaégető kemencék felállítását és azok haszonvételeit, valamint a püspökség borának árusításához szükséges ház felállításának jogát a püspök fenntartotta magának. A 4. pont biztosította a püspököt arról, hogy haszonvételei minden adózástól és városbeli tehertől mentesek lesznek. Adómentességet élveztek még a magisztrátus épületei, a káptalani lakások, a plébánia, az iskolák, a szegényházak. Minden más telek, épület, szőlő adóköteles volt. Az 5. pontban kötelezte magát a város, hogy minden szőlő és egyéb termés után, ami a város határában van, kilencedet (mint földesúrnak) és tizedet (mint az egyház képviselőjének) fog fizetni. A tizedet a gabonából és a kilencedet a borból a püspök 5 évre elengedte. A bárányok, méhek és egyéb kisebb jövedelmek után csak tizedet kellett fizetni. A 6. pont foglalkozott a bormérés jogával. Szent Mihály napjától újév napjáig szabad lesz a városnak, a lakosságnak és a földesúrnak egyaránt bort mérni, de csak olyat, ami a város határában termett. Újesztendő napjától március utolsó napjáig csak a lakosság mérhette a bort, éspedig idegenből származót is, különösképpen, ha a helyi már elfogyott. A méhsört a lakosság egész évben árulhatta. Április első napjától Szent Mihály napjáig mind a bort, mind a pálinkát csak a püspökség mérhette. A sört egész évben csak a püspökség mérhette. A sörház felállításának joga is a püspökségé volt. A 7. pontban a város kötelezte magát, hogy mészáros céhet fog kiállítani és minden nagyobb marhából 5 font faggyút fog adni a püspökségnek. A 8. pont szerint a városi jövedelmeknek, a helypénzeknek 2/3-a a püspöké lesz. A 9. pont a pallosjogra vonatkozott, amit IV. Béla privilégiumára hivatkozva igényelt a püspök, ám ígéretet tett arra, hogy azt a püspöki tisztek a magisztrátussal közösen fogják gyakorolni. A 10. pontban tett ígéretet a város arra, hogy census és úrbér váltsága címen évi két részletben 600 forintot fog adózni, az első részlet Szent György, a második Szent Mihály napján esedékes. A folyó 1695. évi részletet a püspök elengedte. Egyéb szolgáltatásokkal és „könnyű munkákkal” is tartozott a város. Amikor a püspök Egerbe fog érkezni, a város köteles lesz neki ajándékokat adni és illő fogadtatásról gondoskodni. A püspök kúriájához kötelesek lesznek őröket állítani, a város kapuit őriztetni, a levelek kihordásáról gondoskodni. A város feladata lesz a falakat rendbe hozatni, az utcákat kijavíttatni. A város feladatai közé fog tartozni a püspöki malmok töltésének karbantartása. A zselléreknek kellett a püspöki dézsma- szekereket megrakni, jeget vágni nyárra és a püspökségnek a várnál és a városon kívüli hóstyán lévő kertjét megdolgozni. A 11. pont leszögezte, hogy a végrendeletek megerősítése, főbenjáró és birtokjogot érintő Ítéletek végrehajtása csak a püspök engedélyével történhet, magszakadás esetén pedig az elhunyt jószágai és a városban lévő fundusai a püspököt illették. A birtok adásvétele szabad lesz, fellebbezni a püspökhöz lehetett. A12. pont eretnekek és zsidók letelepedését tiltotta a városban.8 A város új pecsétet készíttetett, melynek körirata a rendelkezés szerint Sigillum Episcopalis Civitatis Agriensis volt, de a magisztrátus ezt előszere8 Uo.
