Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Demjén Balázs Ádám: Adalékok a Rákóczi-szabadságharc és a román felekezetiség kapcsolatához, különös tekintettel a nagyberivói Boér családra
Közlemények Adalékok a Rákóczi-szabadságharc és a román felekezetiség kapcsolatához, különös tekintettel a nagyberivói Boér családra* Demjén Balázs Ádám Noha a Rákóczi-szabadságharcot megelőző években Magyarország mintegy 3,3 millió lakosának abszolút többsége, megközelítőleg 50-55 %-a még magyar nemzetiségű volt,* 1 a felkelők katonai hierarchiájában pedig ennél is nagyobb az államalkotó etnikum számaránya, mégsem mehetünk el szó nélkül a népesség csaknem felét kitevő különböző nemzetiségek szerepének tárgyalása mellett sem. Természetesen - mind a világiakat, mind az egyháziakat tekintve - valamennyi népcsoport körében akadtak Rákóczi- párti és császárhű résztvevői is a felkelésnek, ám az összes nemzetiség esetében egyértelműen elkülöníthető egy többségi álláspont. Ennek értelmében megállapítható, hogy a nyugati vármegyékben élő, többnyire katolikus németajkú lakosság, továbbá a katolikus horvátok, az ortodox szerbek, valamint a nagyobb részben evangélikus, részint katolikus dél-erdélyi szászok a Habsburgokat támogatták, míg a katolikus vendek (szlovénok), a katolikus-evangélikus cipszerek (szepességi szászok) és szlovákok, valamint a kis részben ortodox, nagy részben frissen uniált (azaz görög katolikus hitre tért) ruszinok, s végül - de korántsem utolsósorban - a szintén görögkeleti vagy kisebb hányadában görögkatolikus románok többsége is kiállt a szabadságharc ügye mellett.2 3 A kutatásunk tárgyát képező, döntő többségében Rákóczi-párti románok szerepe a szabadságharcban már csak a kor legnépesebb magyarországi, nem magyar népcsoportjaként is megkerülhetetlen.3 S ha figyelembe vesszük, hogy a minduntalan Oroszország felé orientálódó, de még török vazallus fejedelemségeik, Moldva és Havasalföld révén a tárgyalt népcsoportok között egyedüliként külpolitikai megközelítésből is vizsgálhatjuk részvételüket, máris igazoltuk az állítást. A felkelésben szerepet játszó románság négy főbb csoportba osztható: Elsőként említhetjük a Rákóczi-pártiként a felkelő hadseregbe betagozódó adatolt személyeket. Meglehetősen nagy számuk, sporadikus forrásadottságuk és szakirodalmi előfordulásuk (többségük mindössze néhány alkalommal, nehezen felfejthető kapcsolatrendszerrel szerepel), valamint származásuk bizonytalansága miatt velük, a Dragonokkal, Balica Nichiják- kal, Negru Vasilékkel, Bucur Cimpeanukkal, Marcu Ilajegeanukkal, Balla A XXII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia 18-19. századi történeti szekciójában II. helyezést elért pályamunka. (A Szerk.) 1 PoÓR JÁNOS: Megbékélés és újjáépítés, 1711-1790. In: Magyarország története. Főszerk.: Romsics Ignác. Bp., 2009. (továbbiakban: POÓR, 2009.) 7-8. p. A magyar- országi nemzetiségekről összefoglalásként: Ács Zoltán: Nemzetiségek a történelmi Magyarországon. Bp., 1996. 2 R. Várkonyi Ágnes: Befejezetlen történelem. Áttekintés a szabadságharc történetírásáról, 1707-2003. In: A Rákóczi-szabadságharc. Bp., 2004. 725. p. 3 PoÓR, 2009. 8-9. p.
