Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)

2017 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Demjén Balázs Ádám: Adalékok a Rákóczi-szabadságharc és a román felekezetiség kapcsolatához, különös tekintettel a nagyberivói Boér családra

4

Egyháztörténeti Szemle XVIII/1 (2017)

Vaszilékkel, Ion Ciuruleákkal, Sudricean Stefanokkal, Papp Péterekkel« egy különálló, hiánypótló tanulmány volna hivatott foglalkoznia

Másodikként szólhatunk a Rákóczit több, egymással közelebbi rokonságban családtagjukkal is támogató famíliáról, közülük is elsősorban a Fintákról, a Tatárokról, a Sztánokról, a Sztojkákról - és az utóbbiakhoz unokatestvéri fokon kapcsolódó Boérokról. Az ő részvételükről, szűkebb értelemben a kiterjedt család alapító, nagyberivói ágáról és annak részvételéről tanulmányunkban részletesen értekezünk.4 * 6 7

Harmadszor feljegyezhetjük a gyakran bizonytalan kilétű és életrajzú, de a néphagyományban annál élénkebben szereplő mondái hősök csoportját. Történeteikben a klasszikus társadalmi ellentéten túl nem egyszer megjelenik nemzetiségi, sőt vallási színezet is. A felekezeti kérdéssel kapcsolatos korabeli népi irodalom gyakran az I. Lipót által alig néhány évvel korábban létrehozott unitus egyház (1692-ben a császár kiváltságlevele a román görögkatolikus papok számára a római katolikusokéval megegyező kiváltságokat biztosított)? és a római pápa főségét továbbra sem elismerő ortodox felekezet tagjai közötti szembenállást szemlélteti. Az e művekben szereplő személyekről (elsősorban a Nagybánya környéki betyárról, Pintye vitézről,7-1703) már számos irodalomtörténeti tanulmány született8 * - érdemes hát (egyház)történeti szempontból is kitérni jelentőségükre.

Negyedikként pedig - az előző három, alapvetően belpolitikai vonatkozású, csoport után - kitérhetünk az imént már megemlített külpolitikai dimenzióra. A moldvai és a havasalföldi fejedelmi udvarral Rákóczi a szabadságharc kitörése előtti évektől (az első konkrét tárgyalások már 1698- ban megkezdődtek) egészen a leverése utánig (Rákóczi és Bercsényi levelezése még 1712-ben is gyakran említi a vajdaságokat)« szoros kapcsolatokat ápolt. Erdélyi román kis- és középnemesi származású diplomatái (mint például a nagyberivói Boérokkal is szoros kapcsolatot tartó Thalaba Máté, 1Ó70?-1714?) pedig nemcsak a vajdaságokban, hanem a Portán és Nagy

4 A felsorolt személyek rövid életrajzát ld.: Oroszhegyi Jósa: Román élet. Kolozsvár, 1860-1862. (továbbiakban: Oroszhegyi, 1860-1862.) 123-126. p.; Seres István: A görgényi Fekete Vaszil. II. Rákóczi Ferenc egy román kapitánya. In: Acta Siculica. A Székely Nemzeti Múzeum Évkönyve, 2007. Sepsiszentgyörgy, 2007.355-372. p.

s A témáról rövid, korántsem teljes körű összefoglalás: Magyari András: Az erdélyi magyarok és románok együttműködése a Rákóczi-szabadságharcban. In: Európa és a Rákóczi-szabadságharc. Szerk.: Benda Kálmán. Bp., 1980. 217-221. p.

6 Oroszhegyi, 1860-1862.126-128. p.

7 A görögkatolikus egyház kialakulásáról bővebben: Gergely Jenő: Az erdélyi görög katolikus román egyház. In: Regio, 1991.3. sz. 5-12. p.

8 A témában talán a legrészletesebb írás: Domokos Sámuel: Pintea Gligor alakja a mondákban és a betyárballadákban. In: Uő: Magyar—román irodalmi kapcsolatok. Bp., 1985. 234-258. p.

4 Archivum Rákóczianum, I—XII. II. Rákóczi Ferencz levéltára, bel- és külföldi irattárakból bővítve. Első osztály: had- és belügy, III. Szerk.: Thaly Kálmán. Bp., 1874. 731-736. p.; Archivum Rákóczianum. II. Rákóczi Ferencz levéltára, bel- és külföldi irattárakból bővítve. Első osztály: had- és belügy, VII. Gróf Bercsényi Miklós levelei Rákóczi Ferenc fejdelemhez. Szerk.: Thaly Kálmán. Bp., 1879. 95., 104., 106., 111., 129., 131-134., 154., 161-166., 181-185., 191-, 196. p.