Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hantos-Varga Márta: Kísértő téveszme vagy kreatív megoldás? Katolikusok és baloldaliak összefogásának igénye az 1930-as évek elején Magyarországon és Franciaországban
100 Egyháztörténeti Szemle XVIII/3 (2017) alább kifejtendő okokból, apologetikus és távolságtartó álláspontra helyezkedett. Ignotus a Gömbös-éra (1932. október - 1936. október) második évében kommentálóinál átfogóbb látószöggel dolgozott: nála az események és a lehetőségek együtt képezték a valóságot. A négy írás ezért gazdag mondanivalóban. Nem öncélúan provokál. Mindenekelőtt értékrendek lehetséges találkozásáról töpreng, s nem az ideák torzult megvalósulását veszi számba. „Demokráciát, s liberalizmust ma úgy kinevetnek, mint aki a nagyapja cilinderében megy tüzet oltani. Holott demokrácia és liberalizmus éppúgy nem divat dolga, mint az nem, befogják-e orromat-számat, mikor levegő után kapkodok. [...] Nem a demokrácia teszi, ha a demokraták nem azok. Nem a liberalizmuson múlik, ha a liberálisok maguk adják a petróleumot, hogy fölgyújtsák fölöttük a házat.”‘3 Tényként kezeli, hogy a vallás a magán- és közélet meghatározó része. Azzal is azonosul, hogy a kollektivizmus és az erőszak rendszerszerű érvényesülésének ellensúlyozására az egyházak kiszorítása helyett inkább a hittartalom által úgyszintén közvetített értékeket - az emberi méltóságot és a helyes léptékű emberi szabadságot - kell a politikai közösség életében megvalósítani.‘4 Úgy véli, ha az újtípusú államberendezkedéseknek sikerül a katolicizmust megnyerni, az Egyház nem lesz más, mint „szolga, porkoláb és sereghajtó”.1® Az autoritativ szisztémák látványos európai megerősödése idején, skandalumot keltőén, első ízben Ignotustól hangzik el egy meglepő kijelentés: „soha az Egyháznak ennyire nem volt érdeke a balolda- liság”.* 16 Erős polémiákkal tűzdelt időszakokra jellemző, hogy a vitapartnerek gyakorta az eredeti okfejtés csupán egyetlen szálára fókuszálnak. A szociáldemokraták havonta megjelenő elméleti folyóiratába, a Szocializmus című lapba Ignotus Pál, A Toll (1929-1938), utóbb a Szép Szó (1936-1939) egyik alapítója küldött rövid dolgozatot,17 majd pár héttel később, álnéven, Mónus Illés is reflektált18 a szokatlan gondolatokra. Ignotus Pál édesapja ‘3 Ignotus: Tüzes nyelvek. In: Magyar Hírlap, 1934. május 20. 5. p. n Uo. „így néz most körül [1934-ben] a liberalizmus és a demokrácia, s velük egy sorsba nyomorítva az intellektus [a humanista értelmiség] olyan szervezet után, mely befogadja őket, hogy helytálljon értük, s örökkévalóságával az ő örökkévalóságuknak is kezese legyen. S látván, hogy az emberi nem megaláztatása ellen eddig csak a kereszténység merte fölemelni a szavát, a keresztény egyházakba vetik reménységüket, - s mivel meggyötretésük nemzeti címen történik, főképp a katolicizmus nemzetfeletti szervezetébe.” 's Ld. 11. sz. jegyz. 16 Ld. 12. sz. jegyz. 17 Ignotus Pál: A katolikus menedék. In: Szocializmus, 1934. 3. sz. [június] 102-106. p. (továbbiakban: IGNOTUS PÁL, 1934.) 18 -s.-s. [Mónus Illés]: Liberál-katolicizmus. In: Szocializmus, 1934. 5. sz. [augusztus] 224-225. p. (továbbiakban: Mónus, 1934.) Mónus ekkor az MSZDP főtitkára (1933- 1936), s a folyóirat főszerkesztője (1934-1938). Igazgatása alatt a lap „tartalmi és formai megújhodást” élt át. VARSÁNYI Erika: A szociáldemokrata sajtó. In: A szociáldemokrácia kézikönyve. Szerk.: Varga Lajos. Bp., 1999. 267-274. p.; PINTÉR
