Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)

2017 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szakál Anna: A „lankadatlan fürge szorgalmú” Ürmösi Sándortól a „szegény, szerencsétlen” Ürmösi Sándorig. – Kriza János legkorábbi ismert gyűjtőjének életpályája II.

60

Egyháztörténeti Szemle XVIII/3 (2017)

5. Verespatak (1851. április 24**3 - 1853. április 24.)

Verespatak1“* az Aranyos-Tordai egyházkor egykor közepes méretű, ekkor erősen megfogyatkozott gyülekezett! egyházközsége. Az 1766-es összeírás szerint 257 unitárius élt Verespatakon,**s ami az 1849-es események miatt 1850-ben a csaknem száz évvel korábbi lélekszámnál is kevesebbre, 228-ra csökken.**6 1868-ra ez a szám újra szinte megduplázódott, akkor 434 unitárius személyt Írtak össze a városban.1*?

1849 májusában Avram láncú csapatai megtámadták és felgyújtották Abrudbányát és Verespatakot, a menekülő magyarokat (elsősorban a nőket, gyerekeket és időseket) pedig legyilkolták. Abrudbányán a katolikus, a református, az unitárius papot és az unitárius tanítót is megölték. A verespataki unitárius lelkész, Fűzi Sándor szintén a meggyilkoltak között van, a lelkészi hely két évig marad betöltetlen. A verespataki unitárius templomot felégetik, így az csak az 1860-as évek közepén lesz újra használható. Ekkor a református templomot használják a megmaradt református és unitárius hívek felváltva. A megfogyatkozott, kifosztott gyülekezetek nagyon nehezen állnak talpra.**8

Ebben az egyházközségben teljesít szolgálatot Ürmösi Sándor két éven keresztül, de ennek részleteiről semmit sem tudunk: a püspöki iratokban nincs nyoma sem ottlétének, sem elhelyezésének, az egyházközség jegyzőkönyvét pedig nem sikerült felhasználni. A vele kapcsolatos egyetlen fontos esemény, ami bizonyíthatóan ekkor történik, hogy 1851. szeptember 3-án a kolozsvári zsinaton felszentelik az ekkor már 37. évében járó Ürmösi Sándort.*1«

6. Bözödújfalu (1853. április 24. — 1856. április 24.)

Bözödújfalu*20 a 18. századtól Kőrispatak filiája volt. 1853-ban önállósodott, Ürmösi Sándor lett a falu első önálló lelkésze, előtte csak lévita élt a * 116 * 118 * 120

“3 Az eklézsia történetében március 13. szerepel. Vö.: BenczÉdi Gergely: Az abrudbányai és verespataki ekklézsia története. In: Keresztény Magvető, 1898. 4. sz. 219-232. p. (továbbiakban: BenczÉdi, 1898.) 232. p.

*“* A verespataki unitárius egyházközség iratai, ahogy az anyakönyvek is feltehetően a Fejér megyei Állami Levéltárban találhatóak Gyulafehérváron.

**5 Matkó, 1907. 41-42. p.

116 Népszámlálás, 1850. 36-37. p., 9. sz. táblázat. Mellettük 1326 görögkatolikus, 836 görögkeleti, 685 római katolikus, 44 református és 2 evangélikus élt a településen.

**? Az unitáriusok név és lélekszám szerinti összeírása 1.165-175. p. - MUEKvGyLt.

118 Az eseményekkel kapcsolatban vö.: BenczÉdi, 1898.; Marjalaki Kiss Lajos: Zalatna és Abrudbánya pusztulása 1848/49-ben. Bölöni Mikó Samu szemtanú egykorú kéziratából. Miskolc, é.n.; Egyed Ákos: Erdély 1848-1849. Csíkszereda, 2010. 409- 424. p.

“9 Igaz, hogy a szabadságharc miatt a felszentelések is elmaradtak, s ebben az évben különösen sok személyt szenteltek fel, ennek ellenére viszonylag idősnek mondható Ürmösi Sándor a felszenteléskor. Az ugyanekkor felszentelt Kriza-gyűjtők (Nagy Sándor, Győrfi Sándor, Goró István) mind 5 évvel később kezdték a kolozsvári kollégiumot és kb. 9-10 évvel voltak fiatalabbak Ürmösinél.

120 A bözödújfalusi unitárius egyházközségi iratok kisebb része jelenleg az Erdőszentgyörgyi Unitárius Egyházközség Levéltárában található rendezetlen állapotban. Az iratok kutatásának engedélyezéséért köszönettel tartozom Tőkés