Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szakál Anna: A „lankadatlan fürge szorgalmú” Ürmösi Sándortól a „szegény, szerencsétlen” Ürmösi Sándorig. – Kriza János legkorábbi ismert gyűjtőjének életpályája II.
44 Egyháztörténeti Szemle XVIII/3 (2017) „engemet vádol [ti. az egyházközség], holott miolta kebelekben szenvedek - mert kitsin béremet tellyességgel nem fizetik, majd éhei halok el - házam a leg veszedelmesebb állású, vizenyős - pappyros és lantorna14 * ablakokkal, fa zárokkal fel készítve; éjtsakai alvásomba is az esső réám esik - csűr pajtám nem használható - ország utak között lakván; semmi némű kert jószágom bérül soha nintsen, nyári igyekezeteink veteményeinkbe semmibe mennek - egy kis borjut hova el kössek nintsen----Földeimet, kötele ztetések mellettis nem szántyák, és már három esztendeje, hogy nemis vettethettem bé - így szenvedek - fátlanság, és etlenség között.”16 A továbbiakban azt is elpanaszolja, hogy tűzifáját magának kellett a hátán behordania, az árvíz és esőzések miatt beomlott házát kénytelen volt maga vályogolni, s végül a falu kiállította pásztornak, és egész nap a mezőn kellett őriznie a falu sertéscsordáját. A helyzetet valószínűleg helytállóan írja le a tanító, mivel az egyházközségi iratok között is fennmaradt olyan dokumentum, amely már 1840-ben a „romlo félben lévő” mesteri ház és a „már végképpen elpusztult Tsür” újjáépítését kérvényezi.16 Azonban ez biztosan nem valósult meg, mert a források szerint 1846-ban az egész mesteri lak és oskolaház „sorvadásban lévén”, azok 1852-re végül össze is omlottak.17 Ide érkezik meg Ürmösi Sándor, aki 1844 szeptemberében feleségül vette Hegedűs István leányát, Teréziát.18 Ez a választás már önmagában szerezhetett néhány ellenséget a számára, mivel Hegedűs, aki egyébként marosszéki asszeszorként1« szerepel a dokumentumokon, számos emberrel volt rossz viszonyban a faluban.20 Emellett pár hónappal később mind a feleségével, mind az apósával elmérgesedett a viszonya, ami váláshoz,21 és egyúttal a falu elhagyásához vezetett. 1846 első hónapjaiban juthatott el a tarthatatlan viszony híre a püspökséghez is, aminek eredményeképpen április 5-én Farkas György hivatalos vizsgálatot tartott a faluban. Megállapította, hogy „az egész gyülekezet úgy nyilatkozik, két tagon kívül, misze14 lantorna (a lat. lanterna lámpa’ átvétele): a szegényebbek ablaküvege. Ez olyan ablaküveget helyettesítő hártya, hólyag lehetett, amelyet az ablakkeretre feszítettek, így átlátni nem lehetett rajta, csak derengő fény jutott be a helyiségbe. ‘5 László Antal Székely Sándornak, hn. én. [Vadad, 1844. augusztus 18. előtt.] 16 A vadadi egyházközség Farkas Györgynek. Vadad, 1840. november. - MUEKvGyLt. Vadadi szálas iratok. 17 Halmágyi János: A vadadi unitárius anya egyházközség története. (Kézirat, 1910.) - MUEKvGyLt. Egyházközségi monográfiák IV. 13.19. p. 18 Ld. MmÁlt. A vadadi unitárius egyházközség esketési anyakönyve, 154V-155. (továbbiakban: Vadad, anyakönyv / ...) Hegedűs Teréziát ekkor 17 évesnek, Ürmösi Sándort pedig 28 évesnek Írták be. 14 Az asszeszor valamilyen testületnek, tanácsnak, bíróságnak a tagja, ülnök. Azonban a korabeli viszonyok között nem feltétlenül tudott írni-olvasni. 20 A vadadi jegyzőkönyv szerint még 1840-ben valamilyen földbirtok miatt fenyegetőzött a megye perrel. Vö. A Vadadi Unitaria Szent Egyház Számadásos Jegyző-könyve. 157-158. p. -MUEKvGyLt. 21 A válást feltehetően csak 1846 végén vagy 1847-ben mondhatták ki, azonban mivel a Főpapi törvényszéki jegyzőkönyv 1. kötetének lelőhelye ismeretlen, így az 1858 előtti válásoknak sem lehet abban utánanézni.
