Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)

2017 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szakál Anna: A „lankadatlan fürge szorgalmú” Ürmösi Sándortól a „szegény, szerencsétlen” Ürmösi Sándorig. – Kriza János legkorábbi ismert gyűjtőjének életpályája II.

Ürmösi Sándor életpályája II. 45 rint mind az öreg Papra, mind a Segédre és Iskola Tanítóra nézve nagy unalomban vannak”.22 * * * Az idős papra továbbra is a kora miatt panaszolnak, míg „az ifjú segéd­re nézt pedig a sok Belső emberi heljzettel ellenkezőleg folytatni szokott magaviseletéiért - hásártos és sok rendbeli botrányos tetteiért” neheztel­nek.^ Farkas György a püspök felszólítására, miszerint tegyen „tiszta egye­nes relatiot; igazaké a meljeket felölle hall”, elmondja, hogy bár számos vádat hoztak fel Ürmösi ellen („vádoltatik részegséggel, hásártossággal, halgatoival való goromba bánással, hazugsággal, miszerént égy szavát sem lehet hinni, minden dolgot elferdít, sőt szentek s Krisztus szidalmával is vérengzőséggel sat.”2-»), de ezek többségét az apósa terjeszti róla, így nem lehet teljesen hitelt adni azoknak, azonban véleménye szerint a segédpap­nak mindenképpen mozdulnia kell az egyházközségből. Farkas György esperes ekkor még csupán finoman megfogalmazott vé­leménye szerint Ürmösi Sándorról - aki ekkor még alig 2 éve végez egyházi szolgálatot - nem szabad „kimondani még most azt, hogy ő teljességgel a Papi állomásra nem való, jóllehet szinte gyanítani lehet”.2s Ehhez egy más levelében hozzáteszi azt is, hogy Ürmösi mint „ifjú em[ber, más] pályát is választhat magának, s nints is hittel hivataljához ölj álla[n]dólag kötve mint egy Pap”.26 Ürmösi Sándor a püspöknek írott (kissé zavaros) levelében igyekszik magát tisztázni, elsősorban annak tulajdonítja a szerinte képtelen vádakat, hogy egy, a falubeliek által nem kedvelt személy leányát vette feleségül „szerencsétlenségére”. Hogy mennyire ártatlannak látja magát a helyzet­ben, jelzi, hogy kéri a püspöktől, hogy nevezzék ki rendes papnak Vadadra, mivel - ahogy írja - csupán egy évig szándékozik ebben az eklézsiában lelkészként szolgálni, azután édesapja mellé, Tordátfalvára fog menni, „ki meg gyengülve a fiától várja erősítését”.2? Ártatlanságának biztos tudatá­ban késznek nyilvánítja magát bármilyen vádakra megfelelni, egyúttal (a talán túlzottan mereven értelmezett) papi hivatástudatáról is tanúbizony­ságot tesz. Azt állítja, hogy „ha apostoli characteremtől távozottnak talál­tam, én magam fogom magamot megítélni, sőt meg büntetni, de a bünhödésnek borzasztó eszközével, mert a mire születtem, és jöttem e világra, a Jésusi igazságot hirdetni papi hellyezetben, megszűnők - és mi­dőn letudom [?] két száz évek ólt, hogy családom papi hivatalt folytatni soha is meg nem szűnt, én bennem bévégeztetni elkívánom büntetésül ha leverettetett szivei is”.28 Ugyanebben a levelében kvalitásai bizonyítására megemlíti, hogy a korábban 7-8 gyermekből álló iskola az ő irányítása alatt 45 fősre duzzadt. Ez az adat az iskolavizsgálati jegyzőkönyvvel összevetve nem egészen állja meg a helyét, de az bizonyosan kijelenthető, hogy egy 20 éves időintervallumot megnézve a jegyzőkönyvek szerint is 1844-ben volt a 22 Farkas György Székely Sándorhoz. Szentgerice, 1846. április 7. 23 Farkas György Székely Sándorhoz. Szentgerice, 1846. április 7. 2* Farkas György Székely Sándorhoz. Szentgerice, 1846. április 7. 28 Farkas György Székely Sándorhoz. Szentgerice, 1846. április 7. 26 Farkas György Székely Sándornak. Marosvásárhely, 1846. április 3. 27 Ürmösy Sándor Székely Sándorhoz, hn. én. (Érk.: 1846. április 13.) 28 Ürmösy Sándor Székely Sándornak, hn. én. (Érk.: Vadad, 1846. április 13.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom