Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bátoriné Misák Marianna: Zsarnay Lajos igehirdetései a 19. század tükrében
Zsarnay Lajos igehirdetései a 19. század tükrében 77 I. Ferenc osztrák császár és magyar király feletti beszéde, azt gondolom, sokkal inkább oráció, mint temetési prédikáció,21 amely a király személyének magasztalásában, tulajdonságainak enyhén túlzó ecsetelésében merül ki. Időnként - nyilván a közkívánalomnak megfelelve - irreális képeket rajzol meg, magasztosabb, fennköltebb egyénnek állítva be a királyt, aki hasztalannak tartotta azokat a napokat az életében, amelyeken nem tett jót.22 * * * Ennek a beszédnek nem része a túlvilági élet és a feltámadás reménysége. A temetési szolgálatok talán legnehezebb része, mikor egy fiatal felett kell megállnia az igehirdetőnek. Szabó Lázár a kollégium diákja volt. Súlyos betegség következtében 21 évesen 1839-ben hunyt el. A felette mondott beszéd alapigéje a Jn 11,11: „Lázár a mi barátunk aluszik, de elmegyek, hogy felköltsem őt.”23 Ilyen esetben a halál még sötétebb színben tűnik fel,2« de a vigasztalás annál nagyobb. Teljes bizodalommal állítja, hogy ahogyan Jézus Lázárt feltámasztotta, ugyanúgy Szabó Lázár sem fog örökké aludni, s a rothadó test romolhatatlanságot nyer, és a halhatatlan lélek egyesül a dicsőséges testtel.2s Majd nem sokkal ezután már általánosan beszél a feltámadásról. „Nem kételkedhetünk tehát a felől, hogy mint Lázárt, úgy minket is feltámaszt egykor a Mindenható szava.”26 A prédikáció záró sorai is a feltámadásba vetett hitről szólnak.2? Hasonlóan szólt Miklós László (a Sárospataki Református Kollégium tanára, Torna és Zemplén vármegye táblabírája) felett 1841-ben mondott beszédében is, aki kollégája volt a pataki kollégiumban. Ecseteli tanári, emberi mivoltát, felmagasztalja képességeit, tulajdonságait, de nem szól az élet, a halál és a feltámadás összefüggéseiről.28 * 1855-ben elhunyt gróf Széki Teleki József, a Tiszáninneni Református Egyházkerület és a Sárospataki Református Kollégium főgondnoka. Temetési beszédét Zsarnay imádsággal kezdi, amelynek végén megszólal a bűn- bocsánatkérés, s az a reménység, hogy elnyerhetjük az élet koronáját az egekben.2» Az egész halotti beszédben a hűség, mint kulcsfogalom vonul át. Alapige a Jelenések 2,10: „Légy hű mindhalálig, és néked adom az élet koronáját.” Az itt szereplő „légy hű” megfogalmazás végig a királyhoz, a nemzethez, az országhoz, a családhoz, az egyházhoz való hűsége kidomborításában szólal meg. Ezen túl a kerületében lévő oktatási intézményekért, 21 Zsarnay Lajos: Halotti beszéd Első Ferenez ausztriai császár és apóst. Magyar király Ő Felsége végtiszteletére a S. Pataki Református Templomban 1835-dik esztendő április 5-dik napján mondotta [...] Sárospatak, 1835. 22 Uo„ 15-16. p. 28 Zsarnay Lajos: Halotti tanítás, mellyet Szabó Lázár hittudomány tanuló nemes ifjú végtiszteletére 1839. év dec. 23-dikán elmondott [...] Sárospatak, 1840. *4 Uo., 5. p. 28 Uo., 6. p. 26 Uo., 13. p. 2? Uo., 19. p. 28 Zsarnay Lajos: Halotti tanítás az igazról, néhai tekintetes tudós Miklós László a helv. Vallástételű pataki anyaoskolában politica és statistica k. és r. tanítója, tek. Torna és Zemplén vármegyék táblabírája végtiszteletére elmondá [...] Sárospatak, 1841. 2» ZsÁRNAY Lajos: Halotti beszéd á hűségről, mellyet nagyméltóságú széki gróf Teleki József végtiszteletére [...] tartott. Sárospatak, 1855.
