Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szakál Anna: A „lankadatlan fürge szorgalmú” Ürmösi Sándortól a „szegény, szerencsétlen” Ürmösi Sándorig. – Kriza János legkorábbi ismert gyűjtőjének életpályája I.
Ürmösi Sándor életpályája I. 53 lőtt fiú, Derzsi Károly híres tordai unitárius kollégiumi tanár és budapesti unitárius lelkész lett,*8 a fiatalabb fiúk közül Domokosról gagyi, Gáborról pedig kissolymosi tanítóként írnak a források.« Ürmösi Sándor és testvérei gyermekkorukat és korai iskolás éveiket (a legnagyobb fiú kivételével) valamennyien Tordátfalván töltötték. Ezekről az évekről csupán az iskolalátogatási jegyzőkönyvből értesülhetünk.* 80 Az tűnik ki belőle, hogy Jakab János tanítósága alatt (vagyis mindaddig, amíg az Ürmösi-gyerekek ebbe az iskolába jártak) a tordátfalvi szülők gyerekeiket sokszor rendszertelenül vagy egyáltalán nem járatták fel az iskolába, ami miatt a vizitáció több alkalommal is megrótta mind a tanítót, mind a szülőket.81 Ez az Ürmösi-gyerekek iskolalátogatási szokásaira is igaznak tűnik, ha a jegyzőkönyvet megnézzük. Ürmösi Sándort először 1820-ban találjuk a feljáró gyermekek között, azonban a következő évben nem szerepel a neve a tanulók lajstromában. 1822-ben ismét ott van, de a következő két évről nincs adat a jegyzőkönyvben (a vizitáció csupán meginti a tanítót és a szülőket). 1825-ben, amikor már az olvasók közé sorolják, az szerepel a neve mellett, hogy 2 télen járt fel, továbbá, hogy ennek az évnek a „9ber felit negligálta”, vagyis késve küldték fel szülei az iskolába. 1826-ban ismét szerepel a neve, 1827-ben nem, 1828-ban pedig újra. Lehetséges persze, hogy Ürmösi Sándor beteges gyerek volt, vagy, hogy éppen a vizsgálat idején volt annyira beteg, hogy szülei nem engedték iskolába. Bár talán azt várnánk, hogy a lelkész a leányait is több évig járatja iskolába, mégis úgy tűnik, hogy ez nem volt így: a legnagyobb lány, Eszter két évig (1825-26- ban), a középső, Zsuzsanna pedig három évig (1827-29-ig) járt iskolába. A legkisebb csak egy (beazonosíthatatlan) évben szerepel a néhol hiányos82 * jegyzőkönyvben. Feltehetően 1828-ban került Ürmösi Sándor a székelykeresztúri unitárius kollégiumba,88 ahonnan 1836-ban84 * * * ment tovább a kolozsvári kollégi48 HmÁLt. Tordátfalva, anyakönyv / Keresztelés. 81V-82. Az azonosításban nyújtott segítséget ezúton is köszönöm Keszeg Vilmosnak. Derzsi Károly már 1870-től, 21 éves korától a tordai kollégiumban tanított, 1872 és 1874 között a londoni Manchester New College-ban tanult klasszikafilológiát, 1874-től rendes tanára a kollégiumnak. 1881-97-ig budapesti unitárius lelkészként épít, szerkeszt, szervez. 1897-ben visszatér Tordára, ahol haláláig, 1905-ig tanít latint és görögöt. Könyvtárát a tordai unitárius kollégiumra hagyja. Ennek jegyzékét Id.: KvAKt. Ms.U. 1395/A. (= Derzsi Károly: Könyveim Lajstroma. London, 1874. Torda, 1880.) Az életrajzi adatok kapcsán vö. Varga Dénes: a tordai unitárius gimnázium története. Torda, 1907.150-153. p. 49 Ld.: Gyorffy Ferenc: A Kereszturköri dalkör. In: Unitárius Közlöny, 1889. 10. sz. 186-187. p. 80 Ld.: TUEkLt. Protocollum puerorum scholasticorum... s.p. 81 Ld. pl.: TUEkLt. Protocollum puerorum scholasticorum... s.p. 1822-1824. 82 Csak olyan évek hiányoznak, amikor a legkisebb járhatott még iskolába. A nagyobb gyerekek akkor már biztosan nem jártak iskolába. 53 A pontos év meghatározását nehezíti egyfelől az, hogy a megjelent matrikula Ürmösi Sándor nevét nem tartalmazza, csak egy Ürmösi Jánost Korondról. Azonban mivel Korondon ebben az időszakban más Ürmösi nem született, s ebben az időszakban is csupán az 1849-ben elhunyt Ürmösi Károly nevű tanító apró gyermekei éltek, így majdnem biztosan névelírásról lehet szó. Az eredeti matrikulával való összevetést egyelőre nem sikerült elvégeznem. A kollégiumi tanulmányok pontos meghatározását
