Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szakál Anna: A „lankadatlan fürge szorgalmú” Ürmösi Sándortól a „szegény, szerencsétlen” Ürmösi Sándorig. – Kriza János legkorábbi ismert gyűjtőjének életpályája I.
54 Egyháztörténeti Szemle XVIII/2 (2017) umba. Itt két, későbbi jeles, ismertté váló történész-író is osztálytársa volt, egyikük a szintén a székelykeresztúri kollégiumból érkező „Alexis Jakab de Szent Gerlicze” (vagyis Jakab Elek, Kriza János későbbi barátja, a Vadrózsák aktív segítője, Kolozsvár jeles történésze), a másikuk a tordai unitárius kollégiumból jött „Ladislaus Kővári de Ó Torda”.5s Ürmösi Sándor a kolozsvári kollégiumba érkezésekor már elmúlt 21 éves, ami ha kirívónak nem is számíthatott a korban,s6 valamivel mégis idősebb lehetett az átlagnál, mivel a vele együtt iratkozó fent említett két diáks? ekkor 16, illetve 17 éves volt. * 55 * * nehezíti, hogy Ürmösi Sándor két testvére esetében a székelykeresztúri matrikulában szereplő adat ellentmond a tordátfalvi iskolalátogatási jegyzőkönyv adatainak. A keresztúri matrikula diáknévsora szerint Ürmösi Károly 1817-ben, Samu pedig 1819- ben iratkozott be. Ezzel szemben Ürmösi Károly még 1818-ban is szerepel a tordátfalvi iskolalátogatási jegyzőkönyvben, Samu neve pedig utoljára az 1821-es jegyzőkönyvben olvasható. Vö.: TUEkLt. Protocollum puerorum scholasticorum... Ha Ürmösi Sándor valóban csak véletlenül szerepelne is Jánosként, az évszámok akkor sem egyeznek nála sem, mivel Tordátfalván még 1828-ban is felsorolják mint vizsgát kiálló diákot, miközben a köröndi születésű Ürmösi Jánost 1823-ban íratták a székelykeresztúri kollégiumba. Nem tudom, valóban volt-e ilyen gyakorlat, de ezen adatok alapján arra tudok csupán gondolni, hogy valamelyik évben beíratták a gyermekeket, de azután még egy ideig mégsem vitték fel őket, így ténylegesen valamennyien kicsivel vagy sokkal később kezdték meg székelykeresztúri tanulmányaikat a matrikulába beírtnál. Vö.: FEKETE, 1993. 143-147. p. (Az eredeti matrikula feltehetően Székelykeresztúron található.) 5-t Megjegyzendő, hogy Lakó Elemér Ürmösi Sándor kolozsvári diákságát 1833 és 1840 közé teszi. Az általa hivatkozott könyvkölcsönzési jegyzéket ilyen szempontból nem ellenőriztem, de mivel a jegyzékekben általában áthúzott nevek szerepelnek, 1830-tól pedig a testvére, Ürmösi Sámuel is a kollégium diákja, aki azonban Lakó diáknévsorában nem szerepel, ezért feltételezem, hogy esetleg 1833-ban nem Ürmösi Sándor, hanem Ürmösi Sámuel kölcsönzött a könyvtárból, s Lakó Elemér tévedett. Vö.: Lakó Elemér: A Kolozsvári Unitárius Kollégium könyvtára kölcsönzőinek magyar irodalmi és politikai olvasmányai 1813-1848 között. In: Erdélyi Múzeum, 1994.1-2. sz. 51-74. p. (továbbiakban: LAKÓ, 1994.) 70. p. 55 Vö.: MUEKvGyLt. Igazgatói Anyakönyv, 1836. Kőváry László nevét mind ő, mind a korabeli források Kővári és Kőváry alakban egyforma gyakorisággal használják. s6 Kriza János unitárius gyűjtői 14 és 22 év között voltak, amikor beiratkoztak a kolozsvári kollégiumba. 20 évesnél idősebben hatan iratkoztak be, kettejük (Pálfi Lajos, székelykeresztúri lelkész és Pap Mózes, a kolozsvári tanár) életében a székelykeresztúri és a kolozsvári kollégiumi tanulmányaikat megszakította a szabadságharc, amelyben aktívan (Kossuth-huszárként, illetve őrmesterként) vettek részt. Sándor Jánost, a későbbi székelykeresztúri igazgató-tanárt szülei egyetlen gyermekként sokáig (öccse kései megszületéséig) nem engedték továbbtanulni. Tiboldi István, a kedei tanító és Nagy Lajos, a kolozsvári tanár kései kolozsvári Kollégiumi beiratkozására nem találtam magyarázatot. A megszokott mindenképpen a 17-18 évesként beiratkozott diák lehetett. sz Az 1836-ban beiratkozottak közül csupán ők ketten azok, akiket (biztos születési évvel) be tudtam azonosítani.
