Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szakál Anna: A „lankadatlan fürge szorgalmú” Ürmösi Sándortól a „szegény, szerencsétlen” Ürmösi Sándorig. – Kriza János legkorábbi ismert gyűjtőjének életpályája I.
48 Egyháztörténeti Szemle XVIII/2 (2017) kadácsi lelkész (1847-70)12 * és Ürmösi Károly, köröndi tanító (1834-48).‘3 Utóbbi fia14 * volt Ürmösi Kálmán, tarcsafalvi (1872-78), siménfalvi (1878- 82), majd szentgericei lelkész (1882-1913).‘5 Ürmösi Kálmán egyik fia, Ürmösi Károly, homoródjánosfalvi (1898-1909), majd kolozsvári lelkész (1909-)16 volt, másik fia, Ürmösi József homoródszentpáli lelkész (1904- 1930), majd 1930 és 1949 között püspöki titkár volt Kolozsváron.1? A családnak ebben az ágában is voltak olyanok, akikben határozott érdeklődés élt a népköltészet iránt. Ürmösi Kálmán és Ürmösi József a 19. század végének és a 20. század elejének egyik legjelentősebb, Kanyaró Ferenc által irányított népköltészeti gyűjtőmozgalmának legeredményesebb gyűjtői közé tartoztak.18 A muzsnai Ürmösi-ágba tartozó Ürmösi Sándor 1815-ben született Ko- rondon19 lelkészcsaládba. Bár felmenői között generációkra visszamenően számos unitárius lelkész volt, a források segítségével egyelőre az édesapján kívül más személyt nem sikerült azonosítani.20 Édesapja, Ürmösi József 1775-ben született, 1803 és 1807 között Gagyon, 1807 és 1817 között Ko- rondon, majd 1817-től, 1858-ban bekövetkezett haláláig, Tordátfalván volt unitárius lelkész.21 Borbély Juliannával kötött házasságából hat gyermek született: Károly (1810), Samu (1812), Sándor (1815), Eszter (1817), Zsuzsanna (1820) és Mária (1823).22 A szülőkről kevés adatunk van. Egy 20. Ürmösi Károly testvérek lehettek. További találgatás már, hogy az édesapjuk nem az az Ürmösi Lajos volt-e, aki Abrudbánya 1849-es pusztulása és a lelkész halála után három évig „mint egy ős próféta teljesítette a papi teendőket bibliaolvasással, keresztelt és temetett egy-egy miatyánk mondásával”. Ld.: BenczÉDI Gergely: Az abrudbányai és verespataki ekklézsia története. In: Keresztény Magvető, 1898. 4. sz. 219-232. p. 228. p. 12 Ld.: Geréb Zsigmond: Unitárius lelkészek 1568-tól. Székelykeresztúr, 1943. - MUEKvGyLt. (továbbiakban: GERÉB, 1943 ) 122., 159. p. ‘3 Hargita megyei Állami Levéltár, Csíkszereda [Direcjia Jude(eaná Harghita a Arhivelor Nationale] (továbbiakban: HmÁLt.) A köröndi unitárius egyházközség halotti anyakönyve (továbbiakban: Korond, anyakönyv / ...) 44V. A 31. szám alatt olvasható, hogy a helyi rektor, Ürmösi Károly 36 esztendős korában, kolerában elhunyt. *4 HmÁLt. Korond, anyakönyv / Keresztelés. 46V-47. *5 Ld.: Geréb, 1943.190., 180., 120. p. 16 Ld.: Geréb, 1943. 221., 316. p. (Nem adja meg kolozsvári lelkészségének a záróévét.) v Ld.: Geréb, 1943. 215. p. 18 Ürmösi Kálmánnak és Józsefnek a Kanyaró-gyűjtésben való részvételével kapcsolatban: Kanyaró Ferenc: Erdélyi népballadák és epikus énekek, 1892-1905. Kritikai kiadás. Szerk.: Olosz Katalin. Kolozsvár, 2015. (továbbiakban: Kanyaró, 2015.) 873-874. p. 19 HmÁLt. Korond, anyakönyv / Keresztelés. 36. 20 Az eddig feltárt forrásokban nincs a felmenőkre név szerinti utalás, a gyászjelentők pedig a 19. század előttről hiányoznak. 21 Ld.: Geréb, 1943.157., 163., 192. p. 22 Vö.: HmÁLt. Korond, anyakönyv / Keresztelés. 33, 34V, 36.; Uo. A tordátfalvi unitárius egyházközség keresztelési anyakönyve (továbbiakban: Tordátfalva, anyakönyv / ...) 45V, 46V, 48. Megjegyzendő, hogy ameddig a lelkész fiainak nevét
