Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szakál Anna: A „lankadatlan fürge szorgalmú” Ürmösi Sándortól a „szegény, szerencsétlen” Ürmösi Sándorig. – Kriza János legkorábbi ismert gyűjtőjének életpályája I.
Urmösi Sándor életpályája I. 47 1961-ben már Péterfi Sándor kerül Marosi Gergely mellé a legjobb gyűjtők diadaloszlopán.6 7 Ez azért is meglepő, mivel tudtunkkal Péterfi Sándor gyűjtéseiből csupán egyetlen meseszöveg maradt fenn. A fent említettek mellett Ürmösi Sándor neve általában olyan kontextusban kerül elő, mint a Vadrózsák legkorábbi, legszorgalmasabb gyűjtője, balladák felfedezője, illetve mint aki a Vadrózsák számára gyűjtötte az előfizetőket, beutazta Munténiát, és az itt gyűjtött néhány táncszava eljutott Erdélyi Jánoshoz és bekerült Erdélyi gyűjteményébe is.7 Ennek ismeretében lássuk, hogy új források bevonásával mennyire alakul át a folklorisztikában Ürmösi Sándorról létrejött kép. 2. Gyermekkora, családja A 19. században az Ürmösi-családnak két ága biztosan dokumentálható:8 egy muzsnai és egy abrudbányai.9 Ürmösi Sándor és családja a muzsnai ágba tartozott;10 a két ág között biztosan létezett valamilyen rokoni kapcsolat. Az abrudbányai ág jelesebb (papi vagy tanítói pályára lépett) személyei voltak Abrudbányai Ürmösi Sámuel11 szentháromsági (1831-47), majd 6 Ld.: KOVÁCS Ágnes: Kriza János meséi. In: Az álomlátó fiú. Székely népmesék. Vál.: Kovács Ágnes. Bp., 1961. 259-266. p., 261-263. p. Ebben az írásában Ürmösit (akinek a keresztnevét tévesen Józsefnek írja) már éppen csak felsorolja, mint aki meséket is gyűjtött, Péterfi Sándorról viszont tudni véli, hogy Marosi Gergelyhez hasonlóan „modern eljárással gyűjtött”, mindketten „kiszemeltek néhány kiváló mesemondót [...] és közvetlenül az ő elmondásuk után írták le a szövegeket. Az ő meséik a legízesebbek, hangjuk a népi beszédmódhoz legközelebb álló.” Uo. 261-262. P7 Vö. pl.: Faragó JÓZSEF: Kriza János és a Vadrózsák. In: Antal Árpád - Faragó József - Szabó T. Attila: Kriza János. Kolozsvár, 1971. 57-176. p., 80-81. p.; Tana Gyula: Adalék a Vadrózsák történetéhez. In: Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1979.1. sz. 59-61. p., 61. p. 8 A két családhoz tartozó személyek áttekintését ld.: Ürmösi-adattár. (A számítógépes munkálatokért Muntag Mártonnak tartozom köszönettel!) 9 Arról, hogy ennek az előnévnek a használata pontosan milyen előzményekre ment vissza, miért alakult ki, nincs adatunk, de az 1868-as összeírásból az egyértelműen látszik, hogy míg Abrudbányán számos Ürmösi nevű személy élt, addig Muzsnán egy sem (vagy legfeljebb egy, amikor valamelyik Ürmösi ott lett lelkész). 10 Ld.: Péter SÁNDOR: A mujnai unitárius egyházközség rövid története. In: Keresztény Magvető, 1935. 4-5. sz. 201-220. p., 203. p. 11 Az Ürmösi Sámuel és Ürmösi Sándor közötti közeli családi kapcsolatot több levél is bizonyítja. Ürmösi Sándor egy levelében Ürmösi Sámuelt bácsinak szólítja. Ld.: Ürmösi Sándor levele Ürmösi Sámuelnek. Kisadorján, 1846. november 20. - Magyar Unitárius Egyház Kolozsvári Gyűjtőlevéltára, (továbbiakban: MUEKvGyLt.) (A lelőhely megjelölése nélkül szereplő levelek mindegyike Az unitárius püspök iratai elnevezésű korpuszban, a levél keltének megfelelő év szerinti dobozban keresendők. Amennyiben más évnél találhatóak, azt jelzem.) Farkas György, marosszéki unitárius esperes egyik levelében azt írja, hogy Ürmösi Sándornak Sámuel „nem tsak Papja, de közelrül atjafiais.” - Farkas György Székely Sándornak. Szentgerice, 1846. december 9. Ürmösi Sámuel „kedves jó Ötsém”-ként emlegeti. - Ürmösi Sámuel Farkas Györgynek. Szentháromság, 1846. december 6. A családfa kapcsán elképzelhető az is, hogy a két ág csak az apák szintjén vált szét. Lehetséges, hogy Ürmösi Sámuel és
