Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Demjén Balázs Ádám: Adalékok a Rákóczi-szabadságharc és a román felekezetiség kapcsolatához, különös tekintettel a nagyberivói Boér családra
18 Egyház történeti Szemle XVIII/1 (2017) Boér Gábort a megbízásával - Károlyi Sándor (1669-1743) generális Nagykárolyban kelt levelében tájékoztatta Rákóczit.?6 A szabadságharc záró szakaszában I. Lipót után I. József is tett egy sikertelen kísérletet a Boér család átpártoltatására: a császár 1709. február 12-i és 1709. május 3-i pecsétes levelében is elismerte Fogaras vármegyei nemességüket, e dokumentumban a Boérok ismételten már említett rokonaikkal, a Sztojkákkal, illetve a szintén román és Rákóczi-párti Sztánokkal együtt tűnnek föl.?? A fejedelem hűségén maradt família vagyona tovább gyarapodott, ebben az évben már csaknem 7000 forintos nagyságrendű éves forgalmat bonyolítottak le birtokaikon, s ekkor született a gazdagok közt is leggazdagabbnak számító Boér Sámuel már megidézett jobbágylistája is. Utóbbi e nagy jövedelmét részben annak köszönhette, hogy Erdélyen kívül, a román vajdaságokban is feküdtek birtokai - ezeknek egy részét 1709. július 13-án kelt végrendeletében családtagjain túl magára Constantin Bräncoveanu havasalföldi vajdára (1688-1714) kívánta hagyni!?8 Az ezekről a javadalmakról származó iratok túlnyomó többségükben görög és cirill betűsek (a magánfeljegyzések is - ennek ellenére - kifejezetten törökös írástípust használnak, nem egyszer félholdas iniciáléval!), egyházi vonatkozásúak (mint például Resinari protopópa és Coloni esperes 1728-as testimonialisa, vagy a „Zni.”-nek rövidített pópa deliberatuma - utóbbi a már említett Boér József latin betűs aláírásával), s javarészt már a szabadságharc leverése után keletkeztek. A családról tanúskodó néhány írás azonban magyar nyelvű és latin betűs: értesülhetünk belőlük Boér Sámuel bukaresti birtokának sorsáról, melyet az örökösök 1745-ben adtak el, hogy „mennyibe áll azon jószág s minemű pénzen adták azt az [...] atyafiak Néhai Dobea Perech(nek). Ebbe vagyon az nagy asszony Dobea Anna csere levele az Perech és Gyulay jószágok iránt.” Emellett található a „Kis bérivoi Alsó határon Opra Mihálytól váltott földről való levele Opra Mihálynak,”?9 amelyben a már említett nagyberivói Boér János, Péter és Mihály fogarasi birtokairól is említést tesznek. Végezetül egy igazi kuriózumra bukkanhatunk: Inocenpu Micu-Klein (1692-1768, az ő nevéhez fűződik a román írás átalakítása a görög-cirillről latin betűsre) fogarasi görögkatolikus püspök munkássága előtt legalábbis néhány évtizeddel egy latin betűs, román nyelvű magánfeljegyzés-töredék is szerepel a család iratai között. „Cristinluj fi la alnochenf?) din preten fi de lire veitez dumnuluj Popuzului Bozgoseff ku kitrage senetete sese de” - azaz: „(Boér) Kristóf barátjának, vitéz Popuz Bozgoseffnek az ő egészsége iránti aggodalommal adott pénzéről.”* 80 A nagyberivói Boér család példáján keresztül láthattuk: egy középnemesi, esetünkben ráadásul nem is magyar eredetű család számára a Rákóczi hűségén maradásnak két fő feltétele volt. Az egyik a birtokokon és a méltóságokon (itt főképp a fogarasi kapitányi címeken) keresztül az Erdélyhez, mint önálló entitáshoz való, 1690 előtt kialakult kötődés. A másik pedig ?6 AR. XII. 421. p. n MNL. OL. P 1979. 7. dob., 149., 153-159. sz. T8 MNL. OL. P 1979.7. dob., 162. sz. w MNL. OL. P 1979. 36. tét., o. n. 80 MNL. OL. P 1979. 36. tét., o. n.
