Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 1. szám - RECENZIÓK - Fábián Borbála: Miklós Péter: Az emlékezés világai. Művelődéstörténeti tanulmányok [ismertetés]
Recenziók Miklós Péter: Az emlékezés világai. Művelődéstörténeti tanulmányok. Szeged, Bálint Sándor Szellemi Örökségéért Alapítvány, 2015. 228 old. Miklós Péter történész-muzeológus, teológus tanulmánykötetéből a 2000 és 2014 között megjelent munkáiból kapunk válogatást. Ezek a tanulmányok egy kivitelével már megjelentek a Belvedere Meridionale, az Egyháztörténeti Szemle, a Magyar Egyháztörténeti Vázlatok és az Acta Universitas Scientarum Szegediensis - Acta Historica című folyóiratokban, illetve más tanulmánykötetekben. A Kálmány Lajos csanádpalotai évei önálló kiadványaként jelent meg a Makói Keresztény Értelmiségi Szövetség füzetsorozatában. Az elsőként ebben a gyűjteményben napvilágot látott A Kecskeméti Lapok története (1868-1956) azóta külön kötetben is megjelent, s erről a témáról már számos publikációja jelent meg a szerzőnek korábban. A kötet tanulmányait kronologikus rendben olvashatjuk, nem megjelenésük sorrendjében. A tizennyolcadik század első felétől a huszadik század végéig az egyes tanulmányok a múlt más-más szeletét mutatják meg. Stanislavich Miklós Csanádi püspök munkásságán keresztül a magyarországi katolikus bolgárokat ismerhetjük meg, valamint azokat az egyházszervezési problémákat, amelyekkel a török idők után kellett szembenéznie a magyar katolicizmusnak. Dessewffy Sándor Csanádi püspök szereplése az 1894/95. évi egyházpolitikai vitákban már a politikai katolicizmus egyik első megjelenése - derül ki Miklós Péter könyvéből. A Konfliktus és szolidaritás című fejezet Horthy Miklós, a református kormányzó és a katolikus egyház viszonyát mutatja be a két világháború között. A Gróf Apponyi Albert halálának politikai visszhangja című tanulmány egy magyar katolikus politikus (halálakor, 1933-ban a magyar politikai elit „nagyöregje”, a magyar parlament „büszkesége”) életműve első hivatalos politikai értékelésének a dokumentumait adja közre: a részvéttáviratokat, amelyeket a Magyar Hírlap és a Nemzeti Újság is közölt. A tanulmánykötet fő koncepciójától - hogy elsősorban egyháztörténeti írásokat találunk benne - eltér a Kecskeméti Lapok című orgánum története, hiszen egy városi újság közel egy évszázados történetével és cikkeinek tematikájával ismerkedhetünk meg. Ez a tanulmány ugyanakkor a kötet leghosszabb tanulmányaként (csaknem száz oldal) nemcsak több korszakot ölel fel, hanem többféle világra is ablakot nyit. A helyi politikai küzdelmek mellett a város gazdasági életéről, a rendőrségi ügyekről, a népszámlálásról, a színházról, a választásokról, a jeles évfordulókról stb. számol be. Ezzel Kecskemét történetének és művelődéstörténetének is keresztmetszetét adja. Kiemelendő érdeme, hogy a szerző nem veszett el a részletekben és az újsághírekben, hirdetésekben, s hogy szabatos megfogalmazásával, érdekes idézeteivel mutatja be a Kecskeméti Lapok nyolcvanhárom évét és az 1956-os forradalom alatt megjelent néhány számát. A könyv tanulmányai közül egyéni életutakat mutat be - a püspökéletrajzok mellett - a Költő, szótáríró, szabadságharcos. Nátly József és a Kálmány Lajos csanádpalotai évei című egység. Ezek a tanulmányok a néprajztudomány világába is elkalauzolnak bennünket és közvetlenül kapcsolhatók a könyv kiadójához, a szegedi Bálint Sándor Szellemi Örökségéért Alapítványhoz. Az alapítvány az elmúlt négy évben hét könyvet jelente
