Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)

2016 / 1. szám - RECENZIÓK - Bélfenyéri Tamás: Kristóf Ilona: Egyházi középréteg a késő középkori Váradon (1440-1526)

120

Egyháztörténeti Szemle XVII/1 (2016)

kozni. Szakterülete a Hunyadi- és Jagelló—kor társadalom-, egyház- és művelődéstörténete. Ennek kapcsán kutatott, és végzett hungarika feltárást több alkalommal Rómában, a Vatikáni Levéltárban és Könyvtárban. Hazai (PTE Egyháztörténeti Kutatóközpont) és nemzetközi kutatócsoportok (a francia CNRS Group de Recherche Européen vezetése alatt álló nemzetközi egyháztörténeti kutatócsoport) tagja, több publikációja jelent meg magyar és idegen nyelven.

A szerző a kutatás kezdő időpontját 1440-ben jelölte meg, mert az 1440-es évek elején a káptalan összes méltóságviselője kicserélődött, Zrednai (Vitéz) János váradi prépostsága is erre az időszakra datálható. Záró időpontnak az 1526. esztendőt (és nem a káptalan szekularizációját jelentő 1567-et) választotta, nemcsak azért, mert a köztörténet szerint a magyar középkor ekkor ért véget, hanem mert az 1525-1526. évi váradi káptalani kiadványokból hiányoznak a méltóságsorok, egyéb, a testület tagjaira vonatkozó adatok, valamint az ifjú püspök, Perényi Ferenc is holtan maradt a mohácsi csatamezőn. Kristóf nem vállalkozott az 1526 után keletkezett oklevelek, iratok levéltári felkutatására, azonosítására, de ahol rekonstruálható volt az egyes kanonokok pályaíve, ott rugalmasan kezelte a kijelölt határpontokat.

Az adatgyűjtés Bunyitay Vince hatkötetes, a váradi püspökség történetét feldolgozó, 19. század végi monográfiájából indult ki,6 7 mely gazdag ugyan elsődleges forrásokban, azonban sok esetben korrekcióra, kiegészítésre szorult. A mű hiánypótló, hiszen Varga E. Árpád 1980-ban készült, a káptalan hiteleshelyi tevékenységéről publikált cikkét leszámítva,? kifejezetten a váradi káptalannal foglalkozó munka nem született. A kötet alapvető forrásbázisát a Magyar Nemzeti Levéltár DL-DF gyűjteményében szereplő káptalani és kanonoki kiadványok (megközelítőleg 1500 oklevél) képezték. A szerző korabeli számadáskönyvek, adójegyzékek és a káptalani levéltár hiányában csak a kanonoki testület működését, életrendjét szabályozó 1374-ben keletkezett statútumokból próbált a kanonoki közösség mindennapjaira következtetni. A kanonokok családi és birtokviszonyainak feltérképezéséhez különböző, a váradi püspökséghez területileg is kapcsolódó megyei,8 illetve családi okmánytárakat» és Engel Pál digitalizált adat6 Bunyitay Vince: A váradi püspökség története. I—VI. Nagyvárad-Debrecen, 1883- 19357 Varga Árpád: A váradi káptalan hiteleshelyi működése. In: Művelődéstörténeti tanulmányok. Szerk.: Csetri Elek - Jakó Zsigmond - Sipos Gábor - Tónk Sándor. Bukarest, 1980.

8 Nagy Imre - Paur Iván - Ráth Károly - Véghely Dezső: Hazai Okmánytár. I-VIII. Győr-Bp., 1865-1891.; Fekete Nagy Antal - Kenéz Viktor - Solymosi László - Érszegi Géza: Monumenta rusticorum in Hungária rebellium anno MDXIV. Bp., 1979. (Publicationes Archivi Nationalis Hungarici II. Fontes 12.); A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei. I—II. (1289-1556). Közzéteszi: Jakó Zsigmond. Bp., 1990.; Középkori oklevelek a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltárban. (1300-1525) Szerk.: Érszegi Géza. Nyíregyháza, 2000.; C. Tóth Norbert: Szabolcs megye hatóságának oklevelei. II. (1387-1526) Bp.-Nyíregyháza, 2003.; Neumann Tibor: Bereg megye hatóságának oklevelei. (1299-1526) Nyíregyháza, 2006.

p A Teleki család oklevéltára. II. (1438-1526) Szerk.: Barabás Samu. Bp., 1895.; A Perényi család levéltára. (1222-1526) Szerk.: Tringli István. Bp., 2008.: VARJÚ ELE-