Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 1. szám - BESZÁMOLÓK - Sági György - Kanász Viktor: A MTA-PPKE „Lendület” Egyháztörténeti Kutatócsoport két újabb kötetének bemutatója
Beszámolók 113 Zsinat korszakalkotó idejére, ugyanis a Zsinat minden pozitív és negatív hozadéka a mai napig meghatározza a katolikus klérus és társadalom mindennapjait. A PPKE nagykancelláiját követően GÁRDONYI MÁTÉ, a Veszprémi Hittudományi Főiskola docense, siófok-kiliti plébános kapott szót, aki Tóth Krisztina művének (CST I/2) bemutatására vállalkozott, amely a szerző 2013-ban megvédett PhD-disszertációján alapszik. Gárdonyi mondandója elején hangsúlyozta, hogy Szombathely főpásztorához hasonlóan ő is Géfin méltó folytatásának tekintette a megjelent Grősz-kötetet. Az egyháztörténet-írás szempontjából fontosnak nevezte, hogy egy „vidéki” egyházmegye működéséről kapunk átfogó képet azzal, hogy Grősz József életének egy eddig kevésbé kutatott időszaka kerül a könyvben tárgyalásra. A mű nagy erényének nevezte, hogy a szerző Szombathelytől kezdve Kalocsán, Esztergomon, Vasváron és a Vatikánon át számtalan helyen kutatott, így mély forrásismeretről tett tanúbizonyságot, és a Vanyó Tihamér (1905-2005) bencés történész által lefektetett egyházmegyetörténetírás módszertanát felhasználva nem pusztán püspökéletrajzot írt, hanem egy átfogó, az egyházmegye gazdasági, oktatási, egyházközségi életét is bemutató művet alkotott. A kötet tartalmából külön kiemelte Grősznek a Szombathelyi Egyházmegye élére kerülése körülményeit. Gróf Mikes Jánosnak a püspöki székéből való távozásának okát részletezve rámutatott arra, hogy az eddig a köztudatban meglévő politikai (legitimista) okkal ellentétben valójában mi állt a visszavonulás hátterében, s ebben milyen szerepet játszott egy korabeli székeskáptalan. A Kutatócsoport másik kötetét (CST II/i) Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának munkatársa mutatta be. Mondandója elején külön örömét fejezte ki, hogy fiatal, a történészi pálya kezdetén álló szerzők írásait tartalmazza a könyv. A kötetben teológiai és bölcsészettudományi, azaz történettudományi szempontok közelítenek egymáshoz. Szabó üdvözlendőnek nevezte ezt a kísérletet, hiszen — ahogyan fogalmazott - a világi történészek nem ismerhetik mindig azokat a teológiai, dogmatikai vagy egyáltalán egyházi szempontokat, amelyek bizonyos kérdéseket árnyalhatnak. Maguk a szerkesztők is felhívták arra a figyelmet, hogy maga az Ostpolitik és a II. Vatikáni Zsinat vagy éppen a Bulányi-féle Bokor mozgalom is, kellő teológiai felkészültség, ismeret és empátia nélkül, illetve nagyon mély történelmi ismeretek hiányában nehezen értelmezhetőek és kutathatók. Ezen témákhoz a fiatal szerzőknek sikerült ezúttal úgy hozzányúlniuk, hogy abból mély tartalom jöjjön ki - hangoztatta a szakember. Ezt követően részletesen mutatta be a kötet egyes tanulmányait. Gárdonyi Máté bevezető tanulmányában (Teológiai szempontok a magyar katolikusok kommunizmus alatti történetéhez) teológiai szempontok szerint vizsgálta a szocialista magyar állam katolikusokra irányuló hatását, és a kor marxista és katolikus filozófiájának közeledési kísérleteit, ezáltal némi korszaktörténeti háttérképet is adva az azt követő hat tanulmányhoz. Szabó az ezt követő hat tanulmányt két nagyobb blokkra osztva fel egyenként mutatta be. Az első három tanulmány rendhagyóan egy-egy zsinaton részt vevő főpásztor munkásságát eleveníti fel. Rétfalvi Balázs tanulmányában (Kovács Sándor szombathelyi püspök a II. Vatikáni Zsinaton), amely egyúttal a kötet legnagyobb teijedelmű alkotása is, Kovács
