Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 1. szám - BESZÁMOLÓK - Sági György - Kanász Viktor: A MTA-PPKE „Lendület” Egyháztörténeti Kutatócsoport két újabb kötetének bemutatója
114 Egyház történeti Szemle XVII/1 (2016) Sándor szombathelyi megyéspüspök működését vizsgálta, különös figyelmet szentelve annak zsinati részvételére. Külön feltálja írásában azt, hogy az állam hogyan próbálta meggátolni a zsinati atyáknak a Rómába való kijutását. A következő tanulmányban a Kutatócsoport gyakornoka, SÁGI György mutatta be Brezanóczy Pál egri apostoli kormányzó, utóbb érsek működését (Brezanóczy Pál útkeresése Egyház és pártállam között). Sági írása kapcsán Szabó kiemelte, hogy a szerző kutatásai során az írott források felhasználása mellett az egykori főpásztor családtagjait - név szerint unokaöccsét, Brezanóczy Jánost és annak fiát, Ferencet - is megkereste, és az ő visszaemlékezéseik segítségével sokkal árnyaltabb képet adhatott. Külön foglalkozott a néhai egri főpásztor ügynök voltából származó lelki- ismereti válságával is, amellett, hogy a II. Vatikáni Zsinattal kapcsolatos álláspontját is vázolta. A szintén az állambiztonság ügynökeként is ismert premontrei Klempa Sándor Károly veszprémi apostoli kormányzó zsinati működésének egy szeletét tárta fel Tóth Krisztina Klempa közel harminc oldalas, eddig kiadatlan visszaemlékezésének közlésével („Vigilate et orate semper!" Klempa Sándor Károly beszámolója a II. Vatikáni Zsinat harmadik ülésszakáról). Áttérve a kötet második blokkjára, JÁVOR Miklós tanulmánya CKatolikus és protestáns „békeszervezetek” és „béketevékenység” a Kádárkorszakban) kapcsán Szabó Csaba méltatta, hogy a szerző sikeresen választotta el egymástól a „békeszervezetek” tekintetében is teljesen eltérő Rákosi- és Kádár-korszakot. így a „békeszervezeteiből”, illetve „béketevékenységéből” kiindulva sikeresen mutatta be a diktatórikus rendszer két arcának az egyházak irányában mutatkozó különbözőségét, az egyházak pártállami értelmezését. Beke Péter tanulmányában (Az Állami Egyházügyi Hivatal Szolnok megyei tevékenysége az igyo-es években) mutatta be, hogyan jutottak le a felső direktívák az egyes régiókba, jelen esetben Szolnok megyébe. A Zsinat hatásait figyelembe véve vizsgálta a szerző a terület hitéleti változásait katolikus és protestáns viszonylatban egyaránt. Az utolsó, Benyhe Bernát tollából származó tanulmány (Bokor — Állam - Egyház. A Bulányi György-féle Bokor közösség, a kommunista pártállam és a magyar katolikus hierarchia) Bulányi György piarista szerzetes és a hozzá kapcsolódó Bokor közösség működését tálja elénk. Szabó Csaba e tanulmány kapcsán kiemelte, hogy a témát, annak máig érzelmeket felkavaró volta miatt - lévén Bulányi csupán 2010-ben hunyt el - feldolgozni igen nagy kihívás, ám Benyhe jól oldotta meg a feladatot. A kötet végén a PPKE BTK hallgatói (Hornyák Máté János, Jávor Miklós, Jenőffy Zsuzsanna, Nádasi Richárd, Pálinkás Barnabás, Rétfalvi Balázs, Sági György, Sümeghy Kata, Tősér Gergő) által gyűjtött, és Tóth Krisztina által összeállított inventárium (A magyar zsinati atyák levéltári anyagának kutatása) található, amely a II. Vatikáni Zsinaton részt vevő zsinati atyák Zsinatra vonatkozó levéltári lelőhelyét közli. E második kötet bemutatása után Szabó Csaba ismételten gratulációját fejezte ki, hogy fiatal pályakezdő kutatók munkája kerülhet ez alkalommal a tudományos közösség kezébe. A kötetek bemutatását követően Tusor Péter, a Kutatócsoport vezetője és a PPKE BTK docense röviden összefoglalva ismertette a 2012 óta működő „minikutatóintézet” létrejöttét és munkáját, kitérve a Lendület-program Pálinkás József volt MTA elnök, egykori kecskeméti piarista diák általi életre hívásának hátterére. Továbbá szót
