Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 1. szám - „A KATEDRÁRÓL” - Szabó Csaba: Balogh Margit újabb Mindszenty monográfiája
94 Egyháztörténeti Szemle, XVII/1 (2016) méréséként. A megváltozott politikai helyzetben, Horthy Miklós kormányzó szerencsétlen kiugrási kísérletét követően a németek Szálasi Ferencet és a nyilasokat juttatták Magyarországon hatalomra. Mindszenty József a Juramentum non [Nincs eskü]. A forradalmat és az egyházat egyszerre szolgálni nem lehet című tanulmányában határozottan elutasította az együttműködést a nyilasokkal: „Ami március 19-én és október 15-én történt, azért ők a felelősek. Idegen katonákkal ostromolják meg a budai várat. Hazudnak, hazudnak. A határok védtelenek, hömpölyög be az orosz, a népünk hontalan. Szálasi minden lesz, a haza pedig kisbírósággá olvad össze, de mint börtön mégis jókora. És esküt kíván a vezér. [...] A nyilas mozgalom, a nemzeti szocialista ideológia szemben áll a katolikus hittel, szétdúlja a keresztény erkölcsi elveket, semmibe veszi az egyház jogait.” Egész veszprémi püspöki ténykedése alig másfél év volt, abból is négy hónapot a nyilasok fogságában töltött, de a rövid idő ellenére is végiglátogatta egész egyházmegyéjét, iskolákat, plébániákat hozatott rendbe, újakat alapított. IV. fejezet: A Magyar Sión ormán. Mindszenty József életének talán legintenzívebb szakasza, ha figyelembe vesszük, hogy alig három évről beszélünk csak. Ezt a felfokozott helyzetet visszatükrözi a biográfia szerkezete is. A könyv leghosszabb részei közé tartozik a IV. és az V. fejezet. A háború végétől, az esztergomi érseki kinevezéstől, 1948. december 26-i letartóztatásáig követjük nyomon a bíboros életét. Balogh Margit bátran nyúl azokhoz a makacs tabukhoz, amelyek például Mindszenty József első zászlósúri, első közjogi méltóságához tapadtak pro és kontra. Objektiven tárja fel az érsek legitimizmusát és annak felvállalását. Részletesen adatolja a szerző a prímás kiállását az üldözött katolikusokért, magyarokért, svábokért és másokért. Politikai ellenfelei közben egyre szorosabbra szőtték a hálót körülötte. „Mindszenty szoros kapcsolatot tartott fenn Padányi Biró Márton volt veszprémi püspökkel, aki a magyarországi feudalizmusnak volt egyik legjellegzetesebb alakja. Mindszenty olyannyira barátja volt Padányinak, egy könyvet is írt róla, amelyet saját irányítása alatt álló Zrínyi nyomdában nyomtattatott ki, amelynek túlnyomó része természetesen eladatlan maradt.” (Részlet az ÁVH egyik környezettanulmányából, 1948-ból. I. köt. 110. p.) Padányi Biró Márton (Padány, 1693. április 15. - Veszprém, 1762. augusztus 16.) magyar katolikus főpap, veszprémi püspök (1745-től). Erre mondják, ha valaldnek ilyen barátai vannak, annak nem kell félnie az ördögtől sem, mert a túlvilágról is vigyáznak rá. V. fejezet: Frontvonalak. Ahogy a magyar társadalmi és politikai mozgástér szűkült, úgy vált Mindszenty József egyre inkább a rendszer legveszélyesebb ellenségévé, a „klerikális reakció” legsötétebb alakjává. Valóságos „harc” dúlt a hitoktatás, az iskolák körül. Mindszenty és a katolikusok az 1948-as Mária év során több tízezres rendezvényeken nyomatékosították a
