Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - D. Nagy Balázs Milán: A 2011—2012-es egyházügyi törvények hatásai a Magyar Pünkösdi Egyházra
A 2011—2012-es egyházügyi törvények hatásai a Magyar Pünkösdi Egyházra 43 és közösségüket - az MPE erre kijelölt testületének - a Csatlakozási Bizottságnak. Az MPE a társult közösségekkel nem igyekszik lelki, szervezeti egységet alkotni, hiszen megígérte, hogy minden közösség megtarthatja belső autonómiáját. Ennek ellenére többek nyitottságot mutatnak arra, hogy összefogással végezzenek közös érdekű projekteket, mint például a magyarországi hitoktatás. Az MPE felismerte, hogy társadalmi szerepvállalását is erősítenie kell. Ezért átvállalta több állami és alapítványi iskola működtetését. Ezek mellett jelentékeny szociális és karitatív munkát végez, például közétkeztetés, rehabilitációs otthon és idősotthon üzemeltetése, roma pasztoráció és felzárkóztatás. Házi-gondozói szolgálatuknak több mint ío ezer ellátottja van. Eddigi kutatásaink alapján elmondhatjuk, hogy az egyházügyi törvények nagymértékű változásokat eredményeztek az általunk vizsgált közösségek életében. A ténylegesen vallási tevékenységet végző egyházak és egyesületek missziójuk folytatásához fontosnak tartják az állami elismertséget. Sok esetben nem is az anyagi támogatás miatt, hiszen a legtöbb egyház inkább belső meggyőződésből végzi a missziós munkáját, hanem a társadalmi megítélés miatt, amely sokban függ attól, hogy az állam hogyan véleményezi őket. A negatív színben feltüntetett „egyházakról” kialakulhat egy negatív konnotációval rendelkező „szektázós” kép, így missziós tevékenységük lehetősége és eredményessége is csökkenhet, főként az állami intézményekben, iskolákban és szociális otthonokban. Az is kiderült, hogy az egyházi törvények megváltoztatása mennyire kényes feladát. Nem csak az fent tárgyalt társadalmi megítélés szempontjából, hanem láthatjuk, hogy a nem jól átgondolt törvényhozás nehéz éveket hozhat a vallási közösségek életében. Munkahipotézisünk szerint az MPE-re inkább negatív, mint pozitív hatással voltak ezen külső, törvényi, megszorító intézkedések, a tapasztalatok azonban épp ennek ellenkezőjére utalnak. A törvények okoztak ugyan kellemetlenséget az MPE vezetőségének, azonban összességében inkább pozitív hatást látunk:- Az MPE új felekezetközi kapcsolatokra tehetett szert, főként a csatlakozások révén.- Az MPE-t olyan hatások érték, melyek miatt meg kellett fogalmaznia identitását, és létre kellett hoznia saját küldetési nyilatkozatát, ami talán az új helyzet nélkül nem történt volna meg.- Az új helyzet olyan tükröt tartott az MPE elé, amely világos visszajelzést adott, hogy képes-e kifejezni együttérzését és szeretetét mások felé, akár kellemetlenségek vállalása árán is. A visszajelzés pozitív volta erősíti a pünkösdi identitást, mivel a gyakorlat próbálta meg az egyház rugalmasságát és életszerűségét, nem beszélve arról, hogy ezzel nőtt az egyház presztízse és szavahihetősége, nem csak az egyházak, hanem politikusok között is.- Az MPE korszerűsítette struktúráját egy új egyházkerületi rendszer mentén, amely képes egy sokkal nagyobb létszámú egyház terheinek viselésére is.- Az MPE az elmúlt években növelte társadalmi beágyazottságát és létszáma is emelkedett. Több iskola működtetését átvállalta, országszerte végzi és felügyeli a pünkösdi hittanoktatást.
