Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - D. Nagy Balázs Milán: A 2011—2012-es egyházügyi törvények hatásai a Magyar Pünkösdi Egyházra
42 Egyháztörténeti Szemle XVI/4 (2015) mok.”39 Az MPE egyre nyitottabb a társadalmi szükségek felé, és emiatt javul a társadalmi megítélése is. Pataky 2011 szeptemberében kijelentette, hogy: „Egyházi státusunkkal a jövőben úgy kell élni, hogy a társadalmi súlyunk nőjön.”4° A fentiek alapján mondhatjuk, hogy valóban ebbe az irányba halad az MPE. V. Összefoglaló értékelés Az elmúlt időszak legjelentősebb kisegyházi problémakörének gyökere látszólag a hazánkban túlburjánzott - gyakran üzleti célú - vallási szervezetekre vezethető vissza, habár ilyen jellegű illegális működés hiteles igazolására eddig semmilyen bírósági ítélet nem hozható fel. Mégis ezeknek felszámolására tett kísérletet a Fidesz-KDNP 2011-ben az új törvényekkel. A KDNP által 2011 júniusában benyújtott törvényjavaslat viszonylag kedvező feltételeket szabott az egyházaknak a státusz megszerzéséhez, és majdnem minden jelentősebb hazai bázissal rendelkező - szám szerint 45- egyház szerepelhetett az egyházi jogállást biztosító listán. Azonban a 35°7/98-as zárószavazás előtti módosító javaslat egészen átalakította az addig előkészített törvényjavaslatot. így az eredetileg javasolt egyházak kétharmada is - köztük a pünkösdiek - elvesztette egyházi státuszát. A törvényjavaslatot 2011. évi C. törvény néven hirdették ki júliusban, amelyet- mielőtt az Alkotmánybíróság kimondta volna a törvényt megsemmisítő ítéletét - decemberben az Országgyűlés hatályon kívül helyezett. Ám új törvényjavaslatot nyújtottak be, ami már lehetővé tette további 13 egyház bejegyeztetését 2012. március í-től, amelyek között már ott volt a Magyar Pünkösdi Egyház. E közel 5 hónapos időszak alatt az MPE vezetésének komoly feladatot jelentett az egyházi jogállás megtartása, illetve visszaszerzése. Az új törvény különféle reakciót váltott ki a kisebb közösségek vezetőből. Némelyek vádaskodni kezdtek, és elítélték azokat, akik megkapták az egyházi státust. Voltak, akik aposztáziával is vádolták a bejegyzetteket, mások viszont elfogadva új, hátrányos helyzetüket, stratégiát dolgoztak ki a továbbélésre. Megint mások nem fogadták el a helyzetüket és csatlakoztak más egyházakhoz, vagy fellebbeztek az Alkotmánybíróságnál és a Strasbourg! Emberi Jogi Bíróságon jogorvoslatért. Az MPE és közel minden magyarországi vallási közösség életében az elmúlt időszak jelentős átalakulást eredményezett. Ezek zömét a fentebb tárgyalt törvények katalizálták. Több egykori egyház, látva, hogy el foga veszteni egyházi jogállását, csatlakozási szándékkal kereste meg az MPE vezetőségét. Ezen külső hatások is késztették a pünkösdieket arra, hogy megfogalmazzák identitásukat és küldetésüket. Az identitás meghatározása után komoly belső szervezeti átalakításokba kezdtek, hogy létrehozzák azt a struktúrát, amely ezen nyilatkozatban kijelentett céljaikat legjobban szolgálja. Miután biztossá vált 2012 év elején, hogy a pünkösdiek is megkapják az egyházi státust, áprilisban megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások. 12 gyülekezet képviseletében érkeztek képviselők, hogy bemutassák magukat 39 ZUBOR ZALÁN: „Tipikus cigányéletet éltem, de Isten segített” - cigánypasztoráció Magyarországon. In: hvg.hu, 2013. május 13. Online: http://www.hvg.hu - 2014. november. 4° OPÜ. Jkv. 2011. szeptember 6.14. p.
