Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - D. Nagy Balázs Milán: A 2011—2012-es egyházügyi törvények hatásai a Magyar Pünkösdi Egyházra
A 2011—2012-es egyházügyi törvények hatásai a Magyar Pünkösdi Egyházra 37- 1 tartózkodás mellett, hogy az Autonóm Keresztény Gyülekezet hagyjon fel a politikai jellegű demonstrációkkal,- 12 igen, 6 tartózkodás és 1 ellenszavazat mellett, hogy egyesületként se menjenek a strasbourgi bíróságra,- 4 tartózkodás mellett, hogy mutassanak be olyan dokumentumot, amelyben kezdeményezték kapcsolatuk rendezését a Hit Gyülekezetével.2? A fentiek fényében az OP a Közgyűlés elé terjesztette a Budapesti Autonóm Gyülekezet csatlakozási kérelmét.* 28 A Közgyűlés 2012. április 21-én ellen- szavazat nélkül, két tartózkodás mellett elfogadta, hogy amíg a BPA nem teljesíti az OP által megfogalmazott kritériumokat, addig nem támogatja a csatlakozási kérelmüket.2« A BPA vezetősége az elutasítást ambivalens érzésekkel fogadta. Egyrészt árulásként élték meg, hogy az MPE olyan feltételeket támasztott, ami - véleményük szerint - teljesíthetetlen. Másrészt hálásak a nemleges válaszért, mert a csatlakozást lelkiismeretük elleni lépésnek tekintették. Az indoklás és a feltételek azonban rosszul érintették őket. Görbicz Tamásnak, a BPA presbiterének véleménye szerint a legnagyobb baj az, hogy amíg a törvény minden nem-történelmi egyházat kiszorított, addig mindenki méltánytalannak és igazságtalannak gondolta. Majd amikor jött a 2011. évi CCVI. törvény, és többek bekerültek, elkezdődött a „helyezkedés” és tárgyalás a pünkösdiekkel, holott a törvény ettől függetlenül elvi szinten továbbra is hibás, alkotmányjogi, valamint vallásszabadsági normákat sért. Ezért elfogadhatatlan számukra az a csatlakozási feltétel, hogy ne álljanak ki a jogaikért, akár az Alkotmánybíróságon, akár a strasbourgi bíróságon, akár Budapest utcáin, tüntető jelleggel. Az utcai demonstrációk pedig - az ő olvasatukban - nyilvános istentiszteletek voltak a parlament előtt, ahol „kinyilvánítottuk azt, hogy nem vagyunk hajlandók elfogadni, hogy politikusok mondjanak értékítéletet a mi hitünkről, és a mi gyülekezetünkről”.30 Az egyházaknak addig kell küzdeniük a jogaikért, amig megtehetik, ha kell, akkor Pál apostolhoz hasonlóan is, aki az Apostolok cselekedetei 25,10-12. szerint fellebbezett a római császárhoz, és élt római polgári jogaival. Ekként ők is hasonlóképpen járhatnak el, és ebben semmi kivetnivaló nem található. A HGY-vel való kapcsolatrendezés és együttműködés sem rajtuk múlik, hiszen „mi készek vagyunk együttműködni, nem rajtunk múlt eddig sem a dolog, nem mi üldöztük őket, ők üldöztek bennünket”31 - állítja a BPA presbitere. Az MPE egészen más megvilágításból lát egyes részleteket. Előre kell bocsátani, hogy az MPE kritikus az új egyházi törvénnyel, nem tartja igazságosnak az egyházak közötti szelektálás ily módon történő voltát, ugyanakkor tiszteletben tartja és alkalmazkodik hozzá, mert ez a törvény. Egyúttal éppenséggel azzal kívánja áthidalni a valós problémát, hogy a kirekesztettek érdekében megteszi mindazt, amire lehetősége van, és ami kompromisszumképesen vállalható a számára. Az MPE nem vitatja el a *7 Uo. 9-10. p. 28 Uo. 10. p. 2« Jegyzőkönyv a Magyar Pünkösdi Egyház Beszámoló Közgyűléséről, 2012. április 2L14 p. 3° Uo. 3‘ Uo.
