Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 3. szám - RECENZIÓK - Szabó Csaba: Mezey András: Hittan a katakombákban. A Csongrád megyei nem hivatalos ifjúságpasztoráció története, 1946-1980.
132 Egyháztörténeti Szemle XVII/3 (2016) Mezey András: Hittan a katakombákban. A Csongrád megyei nem hivatalos ifjúságpasztoráció története, 1946-1980. Budapest, Új Ember, 2015. 318 old. Na, végre! - sóhajthat fel minden magyar egyháztörténelem iránt fogékony olvasó, amikor kezébe veszi Mezey András könyvét. A szerző a kommunista egyházüldözés olyan részletével foglalkozik, amit az eddigi tudományos kutatás alig érintett. Az ifjúsággal való foglalkozást az ateista diktatúra kisajátította, az egyházaknak csak egy nagyon szűk, állandó ellenőrzés alatt tartott részt hagyott meg. Ugyanakkor az elnyomás rákosista és kádárista formái között is akadtak olyan papi egyéniségek, akik dacolva az önkénynyel, teljes odaadással a hivatásukért vállalták a hitüket. Az őskeresztények mintájára visszahúzódtak a „katakombákba”, és látszólag elfogadva a rendszer által megtűrt kereteket, foglalkoztak a fiatalokkal. Valójában folyamatosan tágították az ifjúságpasztoráció lehetőségeit, állandóan új utakat kerestek a gyermekekhez. A szerző szakítva az eddig szokásos egyháztörténeti narratívával, nem a hivatalos egyházpolitikára összpontosít, hanem alulnézetből, az egyházi lehetőségek felől vizsgálja a kérdést. Nemcsak a nézőpont lesz ezáltal új, de a vizsgálat maga is új elemekkel bővül, a szerző bátran használja a vallásszociológia módszertanát. Mezey András a szegedi Egyetemi Könyvtár munkatársa, több egyháztörténeti tanácskozás előadója, izgalmas kérdéseket felvető tudományos cikkek írója.1 Most önálló kötetben adja közre több éves kitartó kutatásainak eredményét. Egy könyvtárban dolgozó történészhez méltó alapossággal feldolgozta a témához rendelkezésre álló levéltári iratokat és az eddigi szakirodalmat. A szám magáért beszél, Mezey András könyvében 286 oldalon, 887 jegyzettel támasztotta alá állításait, érveit. Hat levéltárban és 38 különböző fondban végzett kutatást. Ez is bizonyítja, hogy milyen komoly adatgyűjtés előzte meg a könyv megírását. A történelem tudományos igényű feltárásában is fontos szerepet töltenek be az olyan elbeszélő, narratív leíró jellegű műfajok, mint az interjú és az oral history vagy akár a memoárirodalom. Mezey András kutatásait előszeretettel egészítette ki a „másodlagos” történeti forrásokkal, számos adatot rögzített a még elérhető tanúkkal folytatott beszélgetései során. A pontos és szakszerű interjúkészítés azért is fontos, mert a szerző által vizsgált történések szereplői közül sajnos egyre kevesebben lesznek elérhetők. Talán még nem a 24., de sajnos már a 23. órában vagyunk, hogy a visszaemlékezéseket összegyűjtsük. Mezey András négy fő fejezetre és a záró összegzésre, kitekintésre, továbbá a mellékletekre (képek, név- és tárgymutató, rövidítés-, forrás- és 1 Mezey András: Keresztény pártprogramok, társadalomelképzelések és fogadtatásuk 1956-ban. In: Magyar katolikus egyház, 1956. A Lénárd Ödön Közhasznú Alapítvány évkönyve, 2007. Szerk.: Szabó Csaba. Bp., 2007. 81-97. p.; UŐ: A Miasszonyunkról Nevezett Iskolanővérek és a piaristák szegedi iskoláinak államosítása. In: Az egyházi iskolák államosítása Magyarországon, 1948. A Lénárd Ödön Közhasznú Alapítvány évkönyve, 2008. Szerk.: Szabó Csaba - Szigeti László. Bp., 2008.185-210. p.; UŐ: Az egyházkorlátozás néhány nem állambiztonsági színtere és eszköze Csongrád megyében az 1960-as években. In: Egyházüldözők és egyházüldözés a Kádár-korszakban. Szerk.: Soós Viktor Attila - Szabó Csaba - Szigeti László. Bp., 2010.329-360.P
