Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 3. szám - RECENZIÓK - Rosta Péter: Bertalan Péter: A Pálos rend és az állambiztonság küzdelme. Hálózatok szorításában.
130 Egyháztörténeti Szemle XVII/3 (2016) Bertaian Péter: A Pálos rend és az állambiztonság küzdelme. Hálózatok szorításában. Budapest, Éghajlat Könyvkiadó, 2015. 267 old. Okkal írta a szerző könyvének címe elé az ajánló-magyarázó szavakat: „In memoriam P. Vezér Ferenc.” P. Vezér sorsa vonul végig e kiváló tartalmú kötet fő sodrában, az ő életútjának kritikus szakaszain keresztül ismerhetjük meg a pálosok 1945 utáni nehéz időszakát. A pálosoknak a háborút követő sorsa része volt annak a koncepciónak, amelynek lényegét az államhatalom részéről a Magyar Római Katolikus Egyház meggyengítésében határozták meg. Különleges helyzetük volt a pálosoknak, hiszen ez a rend az egyháztörténetben az egyetlen magyar alapítású szerzetesközösség. Szoktak úgy is fogalmazni, hogy ez a legma- gyarabb szerzetesrend, és az alapítása óta folyamatosan nagy népszerűségnek örvend hazánkban. A pálosok története a magyar történelem integráns része. A rend a török időkig igen gazdag kulturális életet élt, aminek része volt az irodalmi élet és a gazdálkodással összefüggő tudományok művelése is. A török hódoltság évtizedeiben számos pálos kolostort kifosztottak, megsemmisítettek. Sok szerzetes halt vértanúhalált egy másik kultúra, egy másik vallás erőltetett terjesztése következtében. A 17. század folyamán lassan újra talpra állt a Magyar Pálos Rend. A „felvilágosult abszolutizmusnak” nevezett, de több tekintetben mégiscsak elsötétedést hozott időszak újra megpróbáltatásoknak tette ki a magyarországi pálosokat. Ennek egyik oka az volt, hogy a Habsburg-politikával nehezen összeegyeztethető- nek vélték a rend „magyar szellemiségét”. Azonkívül a pálosok vagyonát is vonakodott visszaadni az államhatalom (Az 1780-as években Magyarország területén 34 férfi és 6 női szerzetesrendházat szüntettek meg.). A19. században és a 20. század első felében lassan mégiscsak erősödni látszott a szerzetesi élet. Az 1930-as években Budapesten, a Szent Gellérthegy oldalában létrehozták a híres Pálos Sziklakápolnát, és megalakult a pécsi noviciátus is, ahol 1935. október 8-án öltözött be a kötet főhőse, Vezér György Ferenc. 1946. október 12-én hozták Szegedről a Sziklatemplomba Szent Gellért ereklyéjét, a szent püspök vértanúhalálának 900. évfordulója alkalmából. Másnap Mindszenty hercegprímás a hegy oldalában tartott szentmisét több tízezer hívő jelenlétében. Ekkor ezt az új hatalom még nem tudta megakadályozni. A szerző A „pálos ügy”. Vezér Ferenc pálosszentkúti évei című fejezetben foglalta össze az 1914-ben született Vezér Ferenc életútjának rövid vázlatát, fontosabb állomásait. Pálosszentkút a leglényegesebb szolgálati helye volt, jóllehet szolgált Pécsett és a fővárosi Sziklatemplomban is. A koncepciós perek következményeként - hamis váddal - 1951. augusztus 3- án P. Vezér Ferencet kivégezték. A Legfelsőbb Bíróság 1992. február 17-én minden vád alól felmentette és rehabilitálta. „Az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1990. évi XXVI. Törvény 1. §-ának (1) bekezdése szerint az 1945. január 1. és 1963. április 4. között az állam belső és külső biztonsága elleni bűncselekmények miatti elítélések semmisnek tekintendők” (173. p.). A Pálosszentkúton írt naplójában a megszálló orosz katonák által elkövetett kegyetlenkedéseket leplezetlenül rögzítette. „Ez a kultúra!” - írta az orosz katonák egyes cselekedeteihez kommentárként. Naplórészletei a
