Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 3. szám - RECENZIÓK - Mózessy Gergely: „Nehéz időkben dönteni kell”. A veszprémi püspökség a második világháború idején.
Recenziók 127 lázását és eladását. Bár messzire vezető tervek voltak arra, hogy miként lehet rentábilissá tenni a gyenge földeket, de a háború ezeket elsodorta. A káptalanival szemben a püspöki gazdaság jól működött - olyannyira, hogy a VKM úgy látta: régi anomáliákat felszámolva az 1777-ben meglehetősen csekély birtokállománnyal Veszprémből kihasított két püspökség (Szombathely és Székesfehérvár) gazdálkodási nehézségeit is meg tudja oldani bizonyos birtoktestek átcsatolásával. Szombathelyen Grősz József végül elhárította az ajánlatot, mert messze eső, nagy adóterhű és gyenge jövedelmezőségű birtokok kerültek szóba, de Shvoy Lajos átvette a nyírádi uradalmat. Horváth Gergely Krisztián, az MTA BTK tudományos munkatársa Megváltva című írása már a püspöki gazdaság földosztás utáni helyzetét világítja meg. Az 1945 márciusában megjelenő rendelet a nagybirtokok 100 hold feletti részét elvette. A végrehajtás helyi túlzásaiban azonban gyakran a törvényileg meghagyott mennyiség megmentése is nagy nehézségekbe ütközött. Mindszenty József püspök nyilas fogsága miatt ellenállónak számított, ami további 200 holdat mentesített volna számára, ám mire a fogságból áprilisban hazatért, a földterületek javarészt szét voltak osztva, és az első döntések revízióit roppant nehéz volt elérni egy alapvetően ellenséges légkörben. A szerző számba veszi a püspökség célkitűzéseit, hogy hol, mely birtoktesteket, milyen okokból igyekeztek megtartani - és mi vezetett ebből eredményre. Rendkívül éles szemre vall, hogy a számvevő egy „kiszólásában” ráérzett arra, hogy egy-egy sikeres birtokmentés mögött bizony a balkáni baksis-szellemhez való gyors alkalmazkodásra, effektiv megvesztegetésre is szükség lehetett. Természetesen a kötet több írása koncentrál a harcok és a frontátvonulás által okozott veszteségekre. Nagy Szabolcs levéltáros lényegre törő, rövid írását az „adalékok” címadó szóval kezdi, de ennél jóval többet nyújt. Kiváló érzékkel vázolta fel a püspöki székváros helyzetét, viszonyait a háború alatt. Beszél a korszak forrásadottságairól, és azokról a katonai objektumokról, amelyek - geopolitikai helyzetén túl - meghatározták a város sorsát. Varga Tibor László érseki levéltáros tanulmánya figyelemfelkeltő írás: kedvcsináló a sorozat korábbi kötetében megjelent monumentális forráskiadványhoz.11 A hatalmas munkának velejét az egyházmegyei kárfelmérés íveinek közzététele teszi ki. Itt e forráscsoport születéséről ad tájékoztatást, majd - mintegy elővételezve a kiadvány sajtó alá rendezés alatt lévő második kötetét - az emberi veszteségek rövid ismertetését nyújtja. E kárfelmérés és személyes plébánialátogatásai következtében Mindszenty József nagyon gyorsan tájékozódott egyházmegyéje helyzetéről. Hamarosan azonban az esztergomi érseki székbe távozott, Veszprémben helyét Bánáss László vette át. Bank Barbara rövid írása Mindszenty későbbi, esztergomi éveiből ad rövid adalékokat arra vonatkozóan, hogy a prímás volt egyházmegyéjének sorsát továbbra is szívén viselte, tapasztalataira érsekként is hivatkozott. 11 Folytonos fegyverropogás közepette. Források a veszprémi egyházmegye második világháborús veszteségeiről. I. Szerk.: Varga Tibor László. Veszprém, 2015. (A veszprémi egyházmegye múltjából, 27.)
