Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 3. szám - RECENZIÓK - Mózessy Gergely: „Nehéz időkben dönteni kell”. A veszprémi püspökség a második világháború idején.
128 Egyháztörténeti S2emle XVII/3 (2016) Ritter György doktorandusz az egyházmegye emberveszteségének egy sajátos formájáról ír. Az, hogy a háborút követően a sváb lakosság nagy részét a kollektív bűnösség elve alapján kitelepítették az országból, mára közismert. Ritter írása azonban a bakonyi falvak német lakosságának 1944-1945 fordulóján, még a háború alatt, a Volksbund propagandájának hatására történő evakuálásáról szól. Részletes, érdekfeszítő - és a visszaemlékezésekre építve - szívszorító is tanulmánya. E svábok ugyanis sokszor nem önként mentek el, nagy részük visszatért, miután itthon egy új jogfosztás és bizalmatlanság, újabb elűzetés tragikuma fogadta csak őket. A kötet két további írásának a középpontjában már nem a háború áll: bár a korszak történéseivel foglalkoznak, de inkább a „hagyományos” egyházi élet lecsapódásait tárgyalják. Gianone András középiskolai tanár az Actio Catholica (AC) egyházmegyei működésével foglalkozott Czapik Gyula veszprémi püspöksége idején. Mivel Czapik 1938-tól meghatározó szerepet játszott az AC életében (1940-től - már püspökként - alelnök és a sajtószakosztály elnöke volt, 1943-tól haláláig pedig ügyvezető elnök), vélelmezhető volt, hogy az általa kormányzott egyházmegyében az AC elgondolásait messzemenően át akarta ültetni a gyakorlatba. Az Eucharisztikus Világkongresszus szervezőmunkája után az AC mintegy befelé fordult, és a világiak apostolkodását akarta erősíteni. Czapik első egyházmegyei körlevelében ennek szellemében a tanítókat is megszólította. Az ő idejére tehető a KÁLÓT megerősödése, a KALÁSZ és a KIOE megszervezése az egyházmegyében. Petrik Iván főlevéltáros Pápa városa második katolikus plébániájának, a Szent Anna plébániának - a város méretéhez, katolikus lakosságának számarányához képest viszonylag késői - 1943-ban történt megalapításáról ír. A Veszprémi Érsekség Egyháztörténeti Bizottsága azt a célt állította maga elé, hogy szisztematikus munkájával előkészít egy majd később megírandó egyházmegye monográfiát. A szerkesztők mindent megtettek annak érdekében, hogy a háborús évek megvilágításához szükséges adatokat és friss értékeléseket összegyűjtsék. Nagy értéke a kötetnek a szerzők forrásközpontú szemlélete: csaknem valamennyien építenek arra a kiváló forrás- kiadványra, amelynek még csak első fele jelent meg a tavalyi konferencia idejére időzitve. A jelek szerint az akkori előadók már „statum nascendi” állapotában hozzáférhettek a kiadványhoz. Ez nyilvánvalóan nagy rugalmasságot és bizalmat követelt meg a főegyházmegyei levéltár munkatársaitól - egyúttal egy olyan együttmunkálkodást feltételez, amely megerősíti azt a véleményt, hogy itt egy kiváló műhely jött létre az előző években. Ez - fenntartása esetén - kitűzött célját minden bizonnyal teljesíteni tudja majd. Hasonló, jól működő, a szerzők egyéni érdeklődésének szabadságát megadó, lassan-lassan mégis egy monográfia felé lépkedő egyháztörténeti műhelyt Győrben látni jelenleg, ahol nemrég 35 szerzős, 869 (!) oldalas tanulmánykötetet adott ki az egyházmegyei levéltár szilaj jókedvében.12 12 Primus inter omnes. Tanulmányok Bedy Vince születésének 150. évfordulójára. Szerk.: Arató György - Nemes Gábor - Vajk Ádám. Győr, 2016. (Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai. Források, feldolgozások, 25.)
