Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 3. szám - RECENZIÓK - Horváth Illés: Fedeles Tamás: „Isten nevében utazunk.” Zarándokok, búcsújárás, kegyhelyek a középkorban.
Recenziók Fedeles Tamás: „Isten nevében utazunk.” Zarándokok, búcsújárás, kegyhelyek a középkorban. Pécs, Kronosz Kiadó, 2015. 354 old. A keresztény zarándoklatok az utóbbi évtizedekben ismét virágkorukat élik, különösen az El Camino, a Santiago de Compostelába vezető út áll a figyelem középpontjában. Népszerűségét mi sem jelzi jobban, minthogy írókat, filmrendezőket, például Emilio Estevezt is (Vándorút, 2009) megihlette a több hetes utazás varázsa. Napjaink utazásai mellett élénk érdeklődés figyelhető meg a jelenség középkori gyökereire, történetére vonatkozóan, így nem meglepő, hogy a Nyugat-Európa nagyobb könyvesboltjainak polcain a témakör iránt érdeklődők kedvükre válogathatnak. Ezzel szemben a magyar nyelven megjelent modern szemléletű munkák száma - néhány kivételtől eltekintve - elenyésző. A középkori zarándoklat és búcsújárás kutatása 2015-ben ismét egy új tudománynépszerűsítő munkával gazdagodott. A témával korábban már Barna Gábor, Bálint Sándor1 és Csukovits Enikő2 is foglalkozott, azonban ilyen átfogó jellegű munka magyar szerző tollából még nem született. A mű szerzője Fedeles Tamás, a Pécsi Tudományegyetem Középkori és Koraújkori Történeti Tanszékének docense. Fő kutatási területe a késő középkori egyháztörténet, de emellett város- és családtörténettel, valamint történeti segédtudományokkal is foglalkozik. Az elmúlt évtizedben igen széleskörű kutatói tevékenységet végzett. Több könyvsorozat szerkesztése mellett számos tudományos3 4 és ismeretterjesztő művet írt, melyek száma immár meghaladja a kétszázat. A téma egyes részleteit illetően a szerző számos mértékadó tanulmányt adott közre hazai és külföldi tudományos folyóiratokban, amelyek szintén szerves részét alkotják a könyvének.'* 1 Bálint Sándor - Barna Gábor: Búcsújáró magyarok. A magyarországi búcsújárás története és néprajza. Bp., 1994. 2 Csukovits Enikő: Középkori magyar zarándokok. Bp., 2003. (História könyvtár. Monográfiák, 20.) 3 A szerző eddigi munkássága kapcsán mindenképpen ki kell emelnünk hat önálló kötetét: Fedeles Tamás: A pécsi székeskáptalan személyi összetétele a késő középkorban. (1354-1526) Pécs, 2005. (Tanulmányok Pécs történetéből, 17.); Püspökök, prépostok, kanonokok. Fejezetek Pécs középkori egyháztörténetéből. Szeged, 2010. (Capitulum, V.); „Eztán Pécs tűnik a szemünkbe”. A város középkori históriája. (1009-526) Pécs, 2011.; Die personelle Zusammensetzung des Domkapitels zu Fünfkirchen im Spätmittelalter. (1354-1526) Regensburg, 2012. (Studia Hungarica, 51.); A király és a lázadó herceg. Az Újlaki Lőrinc és szövetségesei elleni királyi hadjárat. (1494-1495) Szeged, 2012. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár, 27.); Peregrini. A középkor jámbor utazói / Krotki putnici srednjega vijeka / The Pious Travellers of the Medieval Period. Pécs, 2015. 4 FEDELES Tamás: Mennyei és földi kommunikáció. A késő középkori főúri-nemesi devóció mint az információáramlás csatornája. In: Világtörténet, 2014. 4. sz. 67-102. p.; Vallásos áhitat, közösségtudat, reprezentáció. A késő középkori körmenetek főbb jellemzői. In: Aetas, 2007. 3. sz. 59-92. p.; Dux Laurentius, Újlaki Lőrinc boszniai herceg pályafutása. In: Bácsország, 2014. 1. sz. 40-48. p.; „Bosniae ... rex ... apostolorum limina visit. Die Romwallfahrt von Nikolaus Újlaki im Jahre 1475. In: Ungarn - Jahrbuch. Zeitschrift für Interdisziplinäre Hungarologie. Hrsg.: Lengyel,
