Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Sági György: A kalocsai érseki szék 1961-es megüresedése
58 Egyháztörténeti Szemle XVII/3 (2016) 1961. október 4-én reggel 8-kor a kórusból átkéretett, s közölte velem, hogy 9 órára lejön az Á. E. H. alelnöke, Miklós Imre, egy másik tisztviselővel, (ez Csala László lett, Á. E. H. ügyosztály vezető) s a választás előtt velem kívánnak beszélni. Fél tízkor hazajövet bementem a megbízott Szakács Gyula szobájába, ahol az alelnökhelyettes [sic!], Csala László és Szakács Gyula már vártak rám. Az elnökhelyettes először condoléált, majd ismertette velem az 1957. 22. sz. minisztertanácsi törvényerejű rendeletet, mely szerint a káptalani helynök választásához előzetes állami hozzájárulás kell. Majd kifejtette, milyen fontos feladat vár a kápt. helynökre egyházmegyei és püspökkari szempontból, s többször hangsúlyozta, hogy érsek úrral is tárgyalt több ízben, (hogy milyen vonalon azt nem mondta) de mint halottra rá nem lehet hivatkoznia. Majd célzást tett arra, hogy engem szintén nem volna lelkiismeretes dolog ilyen nagy feladattal megterhelni. (Ebből mindjárt sejtettem, hogy engem elejtettek.) Én megköszöntem a condoleálást, s jeleztem, hogy a káptalani helynök nem vezetője, csak tagja a püspöki konferenciáknak, s az egyházkormányzatban is csak korlátolt jogai vannak. Erre azt felelte, hogy ismeri a jogot, s hiszi, hogy a káptalan meg fogja találni a megfelelő személyt, s kéri, hogy a káptalan nevezzen meg egy vagy több személyt, akiket választani kívánna. Én felmentem szobámba, ahol a káptalan 8 tagja együtt volt, velem együtt, s közöltem az elnökhelyettes fejtegetéseit. Mire a káptalan tagjai egymás után oda nyilatkoztak, hogy engem kívánnak megválasztani. (Bárd szerint egyedül vagyok alkalmas) s több nevet nem is kívánnak említeni. Én megköszöntem a bizalmat, jelezve, hogy érzem a kereszt súlyát, de vállalom a tisztséget, feltéve hogy a hozzájárulást megkapom. Lementem a megbízott szobájába, s közöltem az elnökhelyettessel, hogy a káptalan egyhangúlag mellettem döntött, s más személyt nem is kíván megnevezni. Az elnökhelyettes felelt, hogy a káptalan nem elég megfontolt és nem elég előrelátó, mert az én személyem sok bonyodalmat és problémát jelentene, s engem nagyon súlyos feladatok elé állítana, ami koromnál és egészségi állapotomnál fogva nem kívánatos. Egyben név nélkül nehány papi személyt insi- nuált, én a szegedi rectorra, és egri helynökre gondoltam (Dr. Szilas József, Ro- zsáli Menyhárt) s ezt közöltem káptalannal. A káptalan erre újból mellettem nyilatkozott, de közöltem, hogy az elnökhelyettes szerint a hozzájárulást nem fogom megkapni, így formális megválasztásom, nem kívánatos.‘45 Erre felmerült Kovács Vince kanonok plébános részéről Dr. Várkonyi Imre neve is, mire többségében őt tartottuk alkalmasnak, amit közöltem az elnökhelyettessel, aki erre írásban az ő esetleges választásához hozzájárult. '■ts Ez a mondat kézzel írt 1961. október 18-i utólagos betoldás.
