Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)

2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Sági György: A kalocsai érseki szék 1961-es megüresedése

34

Egyháztörténeü Szemle XVII/3 (2016)

teljesen véletlenül az érsek beszédeinek tanulmányozása közben találtunk bizonyítékot. Ez egy ceruzával, egyértelműen felismerhetően Grősz érsek kézírásával íródott végrendeletnek a - fogalmazzunk úgy - töredékes, kétoldalas piszkozata.«

A végakaratnak a legvége hiányzik, ez vagy egy másik lapra íródott, s ebben az esetben elképzelhető, hogy valamelyik másik iratkötegben kallódik még - mint említettük, ezt jómagunk is a beszédek között találtuk meg* 50 -, de a Grősz—hagyaték átvizsgálása során mindeddig nem került elénk, vagy talán eddig figyelmünket kerülte el. A másik lehetőség pedig az, hogy Grősz a szöveg alsó részén egy általa kihúzott mondatrészt szándékozott a végrendelet legvégére áthelyezni. így ez a tollal irt végleges testamentumban - véleményünk szerint - már oda kerülhetett. Mindezek fényében élünk a gyanúperrel, hogy ha Grősz ezt megírta, akkor véglegesen tollal írt végakaratának is kellett születnie.

Részben egyébként teljesültek az ebben a végrendelet-tervezetben foglaltak. Grősz óhajának megfelelően a hagyatéki eljárás során annak végrehajtójaként Gyetvai járt el. A fogalmazványban Grősz hálát ad azért, hogy pap lehetett, továbbá kitér arra, hogy lényegében nem rendelkezik vagyonnal, 1943-as érseki kinevezését követően Szombathelyről sem igazán hozott magával bármi jelentősét ruháin és néhány könyvön kívül. Annyit meghagy, hogy ami készpénze van íróasztala fiókjában és Wertheim- szekrényében, azt temetésére fordítsák, mondassanak érte szentmiséket. Ez az óhaja, mint láttuk, lényegében teljesült. Hatszemélyes ezüst étkészletét és ruhaneműit az érsekségre szándékozott hagyni, ami ugyancsak így történt. Ezen felül liturgikus ruhái közül már volt, amit elsősorban gróf Zichy Gyulától örökölt, és használt.51 Könyveit a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtárra kívánta hagyományozni, amik valóban oda is kerültek halála után, átszállításukra október 30-án került sor.52 Egyéb ruhaneműit, személyes tárgyait azonban nem részletezte, mert amije volt, azt alapvetően főegyházmegyéjére kívánta hagyni. Ezen egyéb ingóságait (szappanok, imakönyvek, rózsafüzérek, fésűk, zseblámpa, kalap, télikabát stb.) október 20- tól november 22-ig osztották szét az érseki hivatal férfi és női alkalmazottai között. Ezekről még október 9-én vette fel a leltárt Sztrilich, Gyetvai, Mária Vita és Mária Johanetta nővér. Közülük Mária Vita nővér név szerint is van említve, miszerint 1 darab gyapjútakarót és 3 darab imakönyvet kapott a megboldogult személyes tárgyai közül.

Külön csupán karóráját emelte ki végrendelet-tervezetében Grősz, melyet Gyetvai Péterre szeretett volna hagyni - hagyatéki végrehajtói szolgálataiért -, és ebben történt a végakarattól eltérés. A hagyatéki eljárás során

•» KFL. 1.1. c. 2598/1961.

5° Innen behelyeztük a hagyatéki eljárás iratai közé: KFL 1.1. c. 2598/1961.

s' KFL. I. 1. c. 2598/1961. Zichy Gyula Aladár János (1871-1942): 1895-ben szentelték pappá. 1897-től Rómában tanult a Nemesi Akadémián, majd a Pápai Gergely Egyetemen. XIII. Leó pápa szolgálattevő kamarása volt. 1905 és 1925 között pécsi püspök, Rómában X. Pius pápa szentelte püspökké. 1923 és 1925 között kalocsa-bácsi apostoli kormányzó, majd haláláig érsek. Úgyszintén 1941-től haláláig bácskai apostoli kormányzó is, a Délvidék visszacsatolása után. VICZIÁN JÁNOS: Zichy Gyula. In: MKL. XV. Bp., 2010. 559-560. p.

52 KFL. 1.1. c. 2640/1961.