Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Sági György: A kalocsai érseki szék 1961-es megüresedése
A kalocsai érseki szék 1961-es megüresedése 35 két karóra is leltárba került. Grősz a végrendelet-tervezetben nem részletezte, hogy melyiket szánta Gyetvainak. Az egyik egy Alpina gyártmányú automatarendszerű férfi karóra volt, a másik egy Doxa óra. Utóbbit végül az érsek régi hűséges egykori papja, Sághy Elek, volt érseki jószágkormányzó kapta meg ajándékba 1962. március 17-én. Sztrilich juttatta el neki.53 Az előbbit Várkonyi Imre az Actio Catholicán keresztül - aminek országos igazgatója volt - bevizsgáltatta 1961. október 21-én. Október 27- én kapta kézhez az erről szóló értesítést, miszerint a karóra 14 karátos arany, az akkori értékbecslés alapján pedig 2000 forintot ér. Az aranykarórát Várkonyi ekkor saját tulajdonába vette. Mivel nem tudhatjuk, hogy Várkonyi tudott-e esetleges végrendelet születéséről, illetve annak tartalmáról - lévén nem számított az érsek bizalmi emberének -, így akarva- akaratlanul is, de megszegte ezen döntésével a végakaratot. A végrendelet meg nem találása, ha az a jelek szerint csakugyan elkészült, még egy kérdést vethet fel: miért nem találták meg? Erre azonban összeesküvés-elméleteken kívül nem tudnánk mit válaszolni, azokat pedig nem kívánunk gyártani. Abban az esetben pedig, ha Grősz érsek végül mégsem készítette el a végső változatot, amit - hangsúlyozzuk - mi nem tartunk valószínűnek, mert hisz akkor miért írt piszkozatot, sőt felmerül egy kérdés: miért gondolta meg magát? Erre vonatkozóan sem rendelkezünk adattal, így erre sem tudunk válasszal szolgálni. A végrendelet-tervezet hátralévő részében köszönetét fejezi ki Grősz József minden munkatársának, az őróla gondoskodó nővéreknek, a mellette álló papjainak, végül bocsánatot kér azoktól, akiket esetleg akaratlanul is élete során megbántott. Más papi, illetve főpapi végrendeletek analógiáján gondolkodva (korábbiakban volt szerencsénk olvasni többek között Hamvas Endre és Ijjas József hasonló írását), ezt a részt követhette a keltezés és az aláírás. Ez a rész azonban, mint említettük fentebb, hiányzik, ezért is neveztük töredékesnek a fogalmazványt. Sajnos tehát a végrendelettervezet keltét nem tudjuk pontos dátumhoz kötni, egyedüli támpontként a szövegben Gyetvai neve szerepel, aki általános főegyházmegyei ökonómusi kinevezését 1957. január i5-énr> i kapta, így feltehetően ennél csak később vethette papírra a végakarat-tervezetet az érsek. A Kalocsai Főszékesegyházi Káptalan összetétele Grősz érsek halálakor Mielőtt rátérnénk az 1961. október 4-én lezajlott főkáptalani helynök- választásra, a fogalom-meghatározásokra térnénk ki. Magyarországon kezdetektől álltak fenn az egyházmegyék székhelyein székeskáptalanok, a fő-egyházmegyékben pedig fő-székeskáptalanok. A káptalanok a kanonokok testületét ölelte fel, akik elsősorban kánonjogban jártas papokból kerültek ki, s álltak főpásztoraik rendelkezésére tanácsaikkal, továbbá a káptalanok felügyelték a hiteleshelyi munkát. Az évszázadok során birtokokkal, javadalmakkal is rendelkeztek hivataluknál fogva is az egyes kanonokok. Tárgyalt időszakunkra azonban már elsősorban a főpapok quasi tanácsadó testületéként működtek, illetve széküresedés esetén az 53 54 53 KFL. 1.1. c. 2783/1961. 54 Lakatos Andor: A Kalocsai Érsekség 100 esztendeje. (1909-2009) Kalocsa- Pozsony, 2009. (továbbiakban: Lakatos, 2009.) 202. p.
