Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Sági György: A kalocsai érseki szék 1961-es megüresedése
28 Egyháztörténeti Szemle XVII/3 (2016) egyáltalán nem érezték, s a test is már merev volt. Szakács akarva- akaratlanul azt sugallja jelentésében, hogy szabálytalanul tüntették fel, hogy szentségekkel megerősítve halt meg az érsek. Ebből csak annyi igaz, hogy már a halál beállta után kapta meg az utolsó kenetet, ez azonban nem azt jelenti, hogy szabálytalanul is, mivel hivatalosan, amíg a test ki nem hűl, az feladható. A jelentésből úgy értelmezhető azonban, hogy a nővér nem lehetett sokáig távol, így feltehetően nem hűlhetett még ki teljesen a holttest.« Antalnak és Tassinak ezt papokként nyilván tudniuk kellett, s ezért járhattak el aszerint, hogy feladták a szentséget. Gyónást pár nappal halála előtt végzett utoljára az elhunyt, az Eucharisztiát pedig az említett szentmisén vette magához utoljára.* 16 * Szakács felvetése inkább a világnézetéből adódó rosszmájú megjegyzés volt, mivel általánosságban - kevés kivételtől eltekintve - jelentéseiből az látszik, hogy az egyházi szokásokban és fogalmakban többnyire tájékozott volt, s jelentései a precizitásra törekvés benyomását keltik. Grősz kezelőorvosa, dr. Csábi Imre már későn érkezett, érte még a szentmise után küldtek, de már csak a halál tényét tudta megállapítani a szentségfeladás után. Csábi doktor volt, aki elkészítette a halálesetről az okmányokat, ő a halál hivatalos okaként a szívkoszorúér elhalását és az érelmeszesedést nevezte meg. Ezzel szemben Szakács tudomása szerint - hivatkozva Kujánira - dr. Réffy Vilmos járási tisztiorvos konstatálta a halál tényét.‘7 A halál beálltát követően röviddel az Érseki Hivatal Kühner által értesítette a városi hatóságokat, így Katus Ferencné anyakönyvvezető is iktatta a halálesetet a Kalocsai Polgári Halotti Anyakönyvbe,18 s kiállította a Csábi doktor által megadott információk alapján a halotti okmányokat.1« A széküresedés kezdetét követő intézkedések Telefonon haladéktalanul értesítették a Kecskemétre hajnalban elinduló, és oda már megérkezett Kujáni Ferenc nagyprépostot - ki az érsek haláláig annak általános helynöke is volt -, továbbá tőle értesült Grősz haláláról a vele utazó Sztrilich Károly érseki irodaigazgató, Kovács Vince ifjabb mesterkanonok és Mihályfi István kalocsa-eperföldi plébános.20 A kecskeméti gyűlés hangulatára rányomta a bélyeget a főpásztor halálhíre. A gyűlés ■s MNL. BKML. XXIII. 2. g. 9/1961.1. p. Vő.: Török, 1995. 339. p. 16 Megemlékezés elhunyt főpásztorunkról. In: Föegyházmegyei hivatalos közlemények, 2700/1961. *7 MNL. BKML. XXIII. 2.’ g. 9/1961. 1. p.; Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár (továbbiakban: KFL.) I. 1. c. (= Grősz perszonális.) 2593/1961.; TÖRÖK, 1995. 339. p. 18 Kalocsai Polgári Halotti Anyakönyv, 158/1961. - Family Search. Hungary Civil Registration, 1895-1980. Online: https://familysearch.org/ - 2016. március. ‘9 KFL. 1.1. c. 2593/1961. 20 KFL. I. 1. c. 2593/1961. Sztrilich Károly (1918-1964): Eredetileg Strilich, horvátosan Karlo Strilic, Grősz József érsek bizalmas munkatársa. Az 1951-es Grősz-perben őt is elítélték. Évtizedeken keresztül szolgált aulistaként Kalocsán. Diós István: Sztrilich Károly. In: MKL. XIII. Bp., 2008. 499. p. Kovács Vince (1906-1964): 1929-ban szentelték pappá. Különböző plébániákon szolgált, majd a kalocsai nagyszeminárium gondnoka lett, 1947-től érseki tanácsos. 1959-ben lett a Főszékesegyházi Káptalan tagja. VicziÁN János: Kovács Vince. In: MKL. VII. Bp., 2002. 294. p. Mihályfi István (1911-1964): 1935-ben szentelték pappá, a Kalocsai Főegyházmegye papja.
