Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Sági György: A kalocsai érseki szék 1961-es megüresedése
A kalocsai érseki szék 1961-es megüresedése 29 elején Oláh Károly, a Bács-Kiskun Megyei Katolikus Békebizottság elnöke és Bagó István annak titkára emlékezett meg az elhunytról,21 kiemelve annak békemozgalmi érdemeit, majd pedig Ijjas József pápai prelátus a vezető nélkül maradt főegyházmegye nevében méltatta az elhunytat.22 * * A Kalocsai Főszékesegyházi Káptalan távirati úton sürgősen értesítette a mátraszentimrei Stella üdülőben időző Bárd János kalocsai segédpüspököt is.2» Hivataluknál fogva ők voltak az idő tájt a főegyházmegye két legmagasabb rangot és pozíciót betöltő papja. Kujáni, amint a hírt megkapta, taxival indult rögtön vissza Kalocsára, Bárdot egy telefonon lediktált táviratban érték el, de amint értesült a gyászhírről, ő is azonnal hazaindult.24 Szakács Gyula kecskeméti egyházügyi főelőadó is fél 9-kor már tudott az érsek haláláról, a részletekről azonban csak délben értesült, miután ő is megérkezett Kalocsára.25 Kujáni nagyprépost ekkorra már a Főszékesegyházi Káptalan fejeként intézkedett a latin nyelvű gyásztávirat Rómának való eljuttatásáról: „Josephus Grősz archiepiscopus feria tertia hora octava ante meridiem diem supremum obiit.” Ezzel párhuzamosan német nyelvű üzenetet juttattak el Josef Adam féltoronyi plébánosnak, hogy az egyház képviseletében értesíthesse az érsek ott élő hozzátartozóit: „Erzbischof Josef Grősz heute gosterben Bergrübnis Freitag Vormittag bitte Verwandte verstandingen.”26 Ugyancsak ezzel együtt délután % i-kor ment ki a hivatalos tájékoztató a püspöki kar tagjainak, valamint az érsekség jugoszláv fennhatóság alatt álló részét, a Bácskai Apostoli Adminisztratúrát vezető Zvekanovic Mátyás burcai címzetes püspöknek, továbbá az Állami Egyházügyi Hivatalnak, noha az állami hatóságok Szakács útján már minden bizonnyal tudtak a történtekről.27 XXIII. János pápa választáviratában őszin21 Bagó István kecskeméti esperes-plébános részéről ez igencsak képmutató volt, hiszen egy 1960-ban íródott munkájában mind Grőszt, mind pedig érseki auláját kicsit sem bizalomgerjesztő jelzőkkel illette, s Kalocsát a katolikus egyházi reakció központjaként írta le. Vö. Bagó István: Visszapillantás 15 év egyházpolitikájára. Elgondolások a jövőre vonatkozóan. - MNL. BKML. XXIII. 2. g. 4/1960. 22 MNL. BKML. XXIII. 2. g. 9/1961. 2. p. Ijjas József (1901-1989): Eredetileg Ikotity József, 1925-ben szentelték pappá. 1929-től érseki szertartó, 1937-től a jeruzsálemi Szent István Zarándokház igazgatója, 1939-től a Központi Papnevelő Intézet prefektusa. 1941-től a Szabadkai Apostoli Adminisztratúra érseki megbízottja. 1944- től pápai prelátus, 1964-től tagaratai címzetes püspök és Csanádi apostoli kormányzó. 1969 és 1987 között kalocsai érsek, 1976-től pápai trónálló. ViCZIÁN JÁNOS: Ijjas József. In: MKL. V. Bp., 2000. 214-215. p. 23 Bárd János (1908-1982): 1933-ban szentelték pappá. 1950-ben lett kalocsai segédpüspök és ulpianai címzetes püspök. Grősz 1961-es halálát követően kalocsai apostoli kormányzóvá nevezte ki a pápa, de hivatalát állami hozzájárulás híján nem tudta átvenni, és jogait sem tudta így gyakorolni. Diós István: Bárd János. In: MKL. I. Bp., 1993. 613-614. p. 24 KFL. 1.1. c. 2593/1961. 2= MNL. BKML. XXIII. 2. g. 9/1961.1-2. p. 26 KFL. 1.1. c. 2596/1961. 27 KFL. 1.1. c. 2596/1961. Zvekanovic Mátyás (1913-1991) - Eredetileg Matija Zvekanovic, 1937-ben szentelték pappá, 1955-ben címzetes burcai püspökké nevezték ki, 1958 és 1968 között a Bácskai Apostoli Adminisztratúrát vezette, majd 1989-ig szabadkai püspök. [s.A.]: Zvekanovic Mátyás. In: MKL. XV. Bp., 2010. 617. p.
