Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Kovács Ábrahám: A budapesti református belmisszió központja. A Németajkú Ev. Ref. Leányegyház rövid története (1859-1912)
20 Egyháztörténeti Szemle XVII/3 (2016) zott. A munka maradt, de Gladischefsky fizetését már a gyülekezetnek kellett előreteremtenie, mert ő nem volt egyben a Skót Misszió lelkésze is, mint korábban König.80 Vezetősége alatt került át az iratmisszió központja az Alkotmány utcába. Hogy e komoly missziói munkaág mennyire kötődött az áldozatot vállaló „ébredési emberekhez”, azt jól jelzi az a tény is, hogy a lelkész távozásakor Biberauer Richárd vette át a Londoni Traktátus Társaság hivatalos képviseletét, nem pedig az új lelkész, Meyeringh Károly.81 A Skót Nemzeti Bibliatársulat munkájának vezetése pedig visszakerült a Skót Misszió lelkészeinek kezébe.82 A Gusztáv Adolf Egylet is folytatta működését a leányegyházon belül, virágzott a legény- és leányegyesületi élet is. A gyülekezet ébredési köre a vidéki KJE egyesületek létrehozását is komolyan szorgalmazta.83 * Azonban nem csak a belmisszióval, hanem a külmisszióval is komolyan foglalkoztak a leányegyház tagjai. Adakozásokat szerveztek az ausztriai, a madridi, a genovai protestáns közösségek részére is. Ez a kicsiny, sokszor too főt is alig jelentő ébredési mag lett az egyik fő motorja a magyarországi ébredésnek, amelynek a gyümölcsei országosan a két világháború között értek be. A Biberauerek, Szabó Aladár, Szilassy Aladár és Moody által mozgatott egyesületi élet így került be a formálódó pesti reformátusság életébe a német ajkú gyülekezet és a Skót Misszió révén. Az önkéntesség, adakozás, missziói munka szép és áldozatos példáit láthatjuk ebben a gyülekezetben. A gyülekezet missziói lendületének változása (1899-1914) A leányegyház életében, az 1890-es évek kulcsfontosságú változásokat hoztak. A gyülekezet, a missziói ágak alapítói, Biberauer és König nyugdíjba vonultak és felvetődött az a kérdés, hogy az új vezetés, illetve az ébredés generációja hogyan fog tudni együttműködni. A leglényegesebb változást a gyülekezet életében Kari Gladischefsky alkalmazása jelentette. Ő már nem állt a Skót Misszió alkalmazásában. Mint láttuk, az új lelkész bekapcsolódott ugyan a missziói munkákba, de korántsem olyan intenzitással, mint König. Örökölte a Traktátus Társaság és a Bibliatársulat felügyeletét, a kórház elnök-lelkészi feladatkörét, valamint egy folyamatosan változó, „jövevényekből és vándorokból” álló gyülekezetei. A magyarosodás szinte minden missziói munkát érintett, közvetlenül kihatott a német ajkú gyülekezet életére is. Hogy mennyire nehezen ment az átállás, azt jól mutatja az a tény is, hogy 15 éven belül háromszor is váltott lelkészt a gyülekezet. Gladischefsky Károly (1888-1899) még Königgel kezdte, majd távozása egybeesik Biberauer Richárd kórházi lelkészi kinevezésével. Az őt követő Meyeringh Károly (1899-1903) igen rövid ideig volt Budapesten és a 80 Annual Report of the National Bible Society of Scotland for the Year 1906. In: National Bible Society of Scotland Annual Reports, 1900-1912. Edinburgh, 1907. III. 23-24. p. Webster vette át az iratterjesztés munkájának felügyeletét Andrew Moodytól 1905-ben. 81 NLS. Dep. 298.258. Föl. 41-42. (Jegyzőkönyv, 1901. június 25.); Webster, J. T.: A skót misszió történetéből. In: Élet és Munka, 1911. november. 82. p. 82 Kovács, 2006. Chapt. 5. Sect. I. 2.3. Home mission through colportage c. alfejezet. 88 Láng Adolf: A Budapesti Reform. Német Leányegyház-község kebelében fennálló misszió és Gusztáv-Adolf Egylet évi jelentése az 1884. évre. In: Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885. 28.13. 401-405. p.
