Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Nagy-Ajtai Ágnes: A pünkösdi mozgalom korai éveinek missziótörténete Magyarországon
A pünkösdi mozgalom korai éveinek missziótörténete 27 Ugyanakkor a leírásokból azt is láthatjuk, hogy ezek az alkalmak kiváló lehetőséget biztosítottak az evangelizációra. A gyülekezetek közül alig néhány rendelkezett saját imaházzal, és ha volt is, az általában kisebb helyiség volt, bemerítő medence nélkül. így az alámerítést rendszerint egy bérelt uszodában, a gyülekezet udvarán ásott „medencében”, néha magánháznál - de legfőképpen az adott település környékén található természetes vízben, tóban vagy folyóban végezték. Ennek pedig, mint látványosságnak nyilván híre ment a környéken, és özönlöttek az emberek, hogy lássák, „mit csinálnak a hívők”. Esetenként 500 vagy még több szemlélője volt az ünnepségnek, akik a tó vagy patak partján tömörülve kíváncsiskodtak, és közben az evangéliumot hallgatták. „Nem mindennapi látványban volt része a keresztúri község népének, aki hírét vette a hívők keresztelésének és vagy ezer főnyi zajongó tömeggel képviseltette magát a pünkösd másnapján tartott bemerítési ünnepélyen.”11 A bemerítésekhez hasonlóan nagy vonzerőt jelentettek a hívők esküvői istentiszteletei. Egy példán hadd szemléltessük: Büssün „»ilyenfajta« mennyegző, vagyis hívő egybekelés eddig nem volt. Kíváncsi is volt erre az egész falu, s ezek nagy serege eljött megnézni, hogy ha a hívők ilyenkor sem nem isznak, se nem dalolnak, mit is csinálnak hát!? Mi kértük a mi Istenünket, hogy jelenjen meg ezen az ünnepi helyen, gyermekei között, hogy érezze jelenlétét mindenki.”12 * 14 A nyilvános alkalmak sorába tartoztak a temetések is. A helyi szokások szerint a megelőző estén összejöttek virrasztani, és a gyülekezet tagjai már ezt az időt is bizonyságtevésre használták fel. A temetőben sokszor több száz fős hallgatóság előtt szólt Isten igéje, ahol különösen figyelmes publikumot kapott a hely jellege miatt. Bugyi községben történt: „A háznál és sírkertben tartott istentiszteleten a megjelent nagyszámú rokonság és község népe előtt jó alkalom nyílt bizonyságot tenni a »Feltámadás örök reménységéről«. S hogy erre többen figyelmesek lettek, ezt abban láttuk beteljesedni, hogy az esti istentiszteleten 50-60 boldogtalan lélek jött boldogságot keresni az evangélium hallgatásában. Mi pedig az elhivatásunkra és küldetésünkre tekintve örömmel szolgáltunk bibliai tanácsokkal.”« A szervezeti keretek kialakulása ,A pünkösdi mozgalom imádságban született és imádság tartja össze. Ha megszűnik az ima, nincs jövője!” - olvashatjuk Fábián József, a pünkösdi mozgalom jelentős alakja visszaemlékezésében.1'1 Már az amerikai kezdeteknél is markáns szerepet kapott az imádkozás: a topekai bibliaiskolában, Seymour házi biblia- és imaóráin, majd ezek nyomán az Azusa utcai ébredésben is jellemző volt a hosszas, akár napokon át tartó imádkozás. Ha a magyar vonatkozásokat vizsgáljuk, semmiképpen nem nevezhető túlbürokratizáltnak a mozgalom, az első években az imádkozás és a testvéri közösségben átélt élmények álltak a középpontban, ugyanakkor megfigyelhető a fokozatos intézményesedés. 11 „S.”: Missziói hírek. In: Apostoli Hit, 1934. 65. sz. 9. p. 12 Esküvő Büssün. In: Apostoli Hit, 1933. 54. sz. 8. p. ‘3 SÁRKÁNY ERNŐ: Beszámoló. In: Apostoli Hit, 1934. 63. sz. 9. p. 14 Fábián József: A megtalált úton. Bp., 2000.17. p. (továbbiakban: Fábián, 2000.)
