Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Nagy-Ajtai Ágnes: A pünkösdi mozgalom korai éveinek missziótörténete Magyarországon
28 Egyháztörténeti Szemle, XYII/1 (2016) A tagság feltételei Az Assemblies of God Rároha F. Dezső által lefordított, és a magyar pünkösdi szövetség által 1928-ban elfogadott szabályzatából ismeijük a pünkösdi gyülekezetekhez való csatlakozás rendjét: „A tagok felvétele az egyház kebelébe a bibliai bemerítés (keresztség) által történik, mikor [a tagjelölt] fogadást tesz, hogy többé tudva bűnt nem cselekszik, és amit eddig cselekedett, megbánta és megsiratta, és kész feltámadni az új életre Krisztusban. Minden üldözést hajlandó eltűrni Krisztusért.” A tagoktól innen kezdve elvárták az elöljárók iránti engedelmességet.15 Más forrásból tudjuk, hogy a tagfelvételt alapos megfontolás előzte meg a gyülekezet részéről, illetve a gyülekezet fegyelme igen szigorú volt.16 A tagságot felfüggesztették, ha az illető botrányosan viselkedett, nem járt istentiszteletre vagy nem támogatta képességei és lehetősége szerint a gyülekezetét. Aki nem mutatott javulást, megszüntették a tagságát, és kizárták a közösségből. A tagságról ekkoriban még nem vezettek nyilvántartást. 1933-ban történt egy népszámlálási kísérlet, amelyben a gyülekezetek és a hozzájuk tartozó mellékgyülekezetek tagságát írták össze, adatokkal, belépési nyilatkozattal, ha elköltözött az illető, vagy ki lett zárva, akkor a részletek megjelölésével. Erről azonban nem maradt fenn dokumentáció, elképzelhető az is, hogy terv maradt, mivel később semmilyen utalást nem tesznek ezzel kapcsolatban. A „belépési nyilatkozat” formája nem ismert, más forrásban nincs erre utalás.17 Az országos vezetőség A közösség országos vezetőségének tagjai voltak: az elnök, a titkár, a pénztáros és változó létszámú presbitérium. Munkájukról elszórt utalásokból tájékozódhatunk. Az 1926-os évben az elnök hatásköre nagyjából az Apostoli Hit szerkesztésére terjedt ki, tíz év múlva pedig a vezetőség a következő felhívást tette közzé: „Különböző, halasztást nem tűrő, fontos ügyek megbeszélése és elintézése végett, kérjük a tanács tagjait, továbbá az összes prédikátor, missziómunkás és gyülekezet vezetésével megbízott testvéreket ez év november 3-4. napjain a budapesti gyülekezetben (Aréna út 7.) tartani elhatározott összejövetelünkön megjelenni szíveskedjenek.”18 A kettő között eltelt években kialakult az országos vezetőség feladatköre: a közösség összefogása és irányítása, a missziósok és prédikátorok tevékenységének koordinálása, az éves konferenciák működtetése. A vezetőség tagjai lelkipásztorok voltak, valamint az országos missziósmunkában is részt vállaltak, és látogatták a gyülekezeteket. Ezen túlmenően az elnök feladatai közé tartozott a kapcsolattartás a vidékiekkel, és ha kellett, a hivatalos közegekkel is. ‘5 A Magyarországi Istengyülekezeteinek (pünkösdi) Alapigéi és Szabályai. In: Apostoli Hit, 1927.4. sz. 2. p. Ekkor még tervezet formában jelent meg, de ez került később elfogadásra. 16 Csaplár ISABELL: Jelek és csodák a bakony-vidéki pünkösdi gyülekezetekben. Bp., 2001. (Kézirat. Szakdolgozat. Pünkösdi Teológiai Főiskola.) 28. p. 17 Tomi József közleménye. In: Apostoli Hit, 1933. 54. sz. 8. p. 18 Meghívó. In: Apostoli Hit, 1936. 8. sz. 2. p.
