Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)

2016 / 2. szám - RECENZIÓK - Kisvarga Gábor: Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolatai, 1920-2015.

Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolatai, 1920- 2015. Szerk.: Fejérdy András.

Budapest-Róma, METEM, 2015. 280 old.

E tanulmánykötet a 2015. április 14-én, valamint június 12-én Budapesten, majd Rómában kettős évforduló alkalmából megrendezett konferenciák („Fejezetek Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolataiból”; „Rapporti diplomatici tra la Santa Sede e rUngheria”) anyagát tartalmazza. A gyűjtemény azonban mégsem egy „egyszerű” konferenciakötet, hiszen a benne közölt tanulmányok anyaga bővebb a konferenciák anyagához képest, válogatott források is kiadásra kerültek, valamint a szerkesztés is maximálisan igyekezett tudományos igénnyel egy vezérfonalra felfűzni a tanulmányokat, ez a vezérfonal pedig a két világháború közötti időszak. A kötet létrejöttének apropója az első budapesti nunciatúra létrejöttének 95. évfordulója. A könyv három nagyobb részre tagolódik, az első részben a szokásos protokolláris és köszöntő beszédek, valamint az évfordulókhoz kapcsolódó visszaemlékezések, gondolatok kaptak helyet. A kötet gerincét a második és egyben névadó rész adja, a harmadik egység pedig az 1990. évi diplomáciai kapcsolatok helyreállításától napjainkig vizsgálja az eseményeket.

Az immár tíz év elteltével a XI. Pius pápaságára (1922-1939) vonatkozó levéltári anyagok kutatók előtti megnyitásával a korszakkal foglalkozók összegezhetik tapasztalataikat, és megkísérelhetik rendszerezni azt a módszertant, amit a korszakra vonatkozó források feltárásához, kutatásához és publikálásához alakítottak ki. A kötetben szereplő tanulmányok ebből a szempontból is érdekesek, hiszen legtöbbjük végén forráspublikáció is szerepel. Ezen a területen a modern kor forrásainak kiadása még messze nem olyan egységes szempontok szerint történik, mint például a középkor esetében. Jelen kötet szerzői és szerkesztői nem törekedtek, s nem is törekedhettek egy egységes, a korszakot átívelő módszertan kidolgozására. A kötet ezen része kiváltképp abból a szempontból értékes, hogy felhívja a figyelmet az eltérő módszertanokra, bemutatja őket, ezzel megteremtve az alapot egy hosszú és fáradtságos munkához, mely majd elvezethet ahhoz a homogenitáshoz és kiforrottsághoz, amit például a középkor kutatói élveznek ezen a téren.

Tartalmát tekintve a kötet többé-kevésbé rálátást biztosít a korszakra, és a tanulmányok lefedik azokat a legfontosabb területeket, melyeknek ismerete a további vizsgálatok elvégzéséhez szükséges. Az első egység — Kereszténység, Állam, Diplomácia - már említett protokolláris írásaiból a történeti érdeklődésre leginkább Semjén Zsolt Kétoldalú megállapodásaink és a Szentszéki-Magyar Vegyesbizottság szerepe c. írása tart számot, aki Magyarország jelenkori történetéből ismertet egy rövid fejezetet a szentszéki-magyar vegyes bizottság tárgyalásán keresztül. Ismerteti a vatikáni szerződés rövid keletkezéstörténetét, majd a szerződés alapján létrejött vegyes bizottság történetét és szerepét négy ülésszakán keresztül.

Mint már említettük, a kötet gerincét a második rész - A Szentszék és Magyarország diplomáciai kapcsolatai (1920-1945) - képezi. JOHAN ICKX A Pápai Államtitkárság Második Szekciójának Történeti Levéltárában őrzött dokumentumok jelentősége a magyar egyháztörténetírás számára c. írásában alapos áttekintést nyújt a levéltár vonatkozó dokumentumainak