Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)

2016 / 2. szám - RECENZIÓK - Kisvarga Gábor: Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolatai, 1920-2015.

132 Egyháztörténeti Szemle XVII/2 (2016) ismertetésével. Ilyenek például a monarchia bukását követő diplomáciai kiadványok, a Szentszék egyes országokkal kötött konkordátumai, a rend­kívüli egyházi ügyek kongregációjának vonatkozó iratgyűjtéséből származó dokumentumok rövid ismertetése, valamint az ezen irattípusokra, doku­mentumokra reflektáló gyűjtemények, a kutatás alapjait képező monográ­fiák. A szerző tanulmánya végén részletesen ismerteti az Államközi Kap­csolatok Szekciója Történeti Levéltárát. Tóth Tamás a Szentszék és Magyarország kapcsolatát követi végig az első világháborút követő időben. A szerző bemutatja, hogy a Szentszék hogyan szerzett értesülést a magyarországi helyzetről, és hogy mindez milyen egyházpolitikai veszélyeket teremtett. Végigvezeti az olvasót a nun- cius egyre komorodó jelentésein, amelyek a tanácsköztársaság alatti „egy­házüldözésről” és a papság egyre reménytelenebb helyzetéről adnak szá­mot. Érszegi Márk Aurél szinte ugyanott veszi fel a fonalat, ahol Tóth Ta­más „letette”. Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolatfelvéte­le 1920-ban c. dolgozatában részletesen elemzi a Károlyi-kormány diplo­máciai törekvéseit a Szentszék felé, valamint a budapesti nunciatúra felállításának lehetőségét és a kérdést körbejáró tárgyalásokat. A szerző bemutatja a bécsi nunciatúra Budapestre helyezésének tervét és ennek kivitelezhetetlenségét, végül Lorenzo Schioppa nuncius kinevezését, Ma­gyarországra érkezését és fogadtatását részletezi, s ezzel átadja a szót a következő szerzőnek. Tóth Krisztina írásában magának Schioppának az utasítását vizsgálja meg. Tóth rövid áttekintést ad a kor követutasításait illetően, valamint részletesen tárgyalja Schioppa utasítását a szelt egyházmegyék helyzetét illetően. A szerző kiemeli a követutasításban is hangsúlyosan szereplő Haj­dúdorogi Egyházmegye helyzetét és röviden elemzi állapotát, valamint az instrukció további két hangsúlyos pontját: az egyházi javak kezelését és betöltését. Fejérdy András tanulmányában (A Szentszék és a püspöki hűségeskü új szövegének megállapítása 1924-ben) az állam és egyház kapcsolatának egy újabb rendkívül fontos területét vette elemzés alá. Várady Lipót Árpád halálával először került a figyelem középpontjába a megüresedett püspöki székek betöltésének kérdése. Fejérdy azt a vitát mutatja be, mely az államfő előtt leteendő hűségeskü körül csúcsosodott ki, és amelyből a Szentszék került ki sikeresen. Csíky Balázs Serédi Jusztinián javaslata a magyar püspökök jelölé­sének új eljárására 1937-ben c. írásában egy eddig sem ismeretlen témát boncolgat tovább - azonban a 2006-tól elérhető új lehetőségek tükrében vizsgálja Serédi javaslatát, valamint a püspöki jelölések problémáját, így számos új adattal, továbbá teljesen új megvilágítással szolgál a kérdéskört illetően. Továbbá egy táblázat segítségével részletesen adatolja a Serédi működése alatt bekövetkezett püspöki kinevezéseket is. VÉGSHEŐ Tamás az Apostoli Szentszék és a magyar görögkatolikusok két világháború közötti kapcsolatait vette elemzés alá. Végigkíséri a magyar nyelv liturgikus bevezetésének nehézségeit, és az ebből a törekvésből faka­dó konfliktusokat egészen a kezdetektől a problémát megoldani szándéko­zó ógörög nyelv bevezetéséig. Majd elemzi a trianoni békediktátumból fakadó egyházpolitikai helyzetet, hiszen az új határok meghúzásánál sok

Next

/
Oldalképek
Tartalom